Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KÜCSÁN József: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. században

A részház tulajdonképpen nem más, mint az adott épület hosszirányú, telekmélységben való toldása, több hasonló, vagy azonos alaprajzú és alapterületű lakás egymás mögé építése. Az adott körülmények között ez a megoldás vált általánossá, ami azt jelentette, hogy a lakótér „komfortosabbá" tétele nem egy-egy lakás adott alapterületének növelésével történt, hanem a lakásonkénti lakók számának csökkentéséből, s nem a lakhatás feltételeinek minőségi javításából adódott. Ebből következően a kétszoba-konyhás lakások által biztosított lakásminőség a 17. századtól esetenként napjainkig konzerválódott. A gazdasági célú helyiségek és építmények áttekintéséből azt látjuk, hogy megindult a specializált funkciók elkülönülése, pince-présház, istállósertésól, kamra-magtár-lakókamra, udvaron való tárolás-fészer-pajta megléte, illetve megjelenése, a helyiségek számának gyarapodása erre utal. Bizonyítottnak látjuk a legfontosabb művelési ág, a szőlészet és a borászat túlsúlyra kerülését, a minden építményben és helyiségben megjelenő eszközök gyarapodása miatt. IRODALOM D. ASKERCZ Éva 1976 Polgári otthonok a 17-18. századi Sopronban. Arrabona XVIII. 89-143. Győr DÁVID Ferenc 1971 Történeti-művészettörténeti összefoglalás a soproni Szt. Mihály domb rendezési tervéhez. In: Sopron, északi városrész műemléki vizsgálat és programterv. (Sokszorosított tervdokumentáció, Tsz: 3-08-051-9.) Budapest MOLLAY Károly 1956 Sopron vármegye vázlatos története. In: Sopron és környéke műemlékei. (Szerk.: CSATKAI Endre-DERCSÉNYI Dezső) 39-112. Budapest SZŰCS Jenő 1955 Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest THIRRING Gusztáv 1939 Sopron városa a 18. században. Sopron