Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KÜCSÁN József: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. században

hordó) a présház funkcióját sugallják. Érdemes még megjegyezni, hogy a három konyha melletti említés mindegyike szoba-konyhás házban történik, a magtár tehát a kamra helyén, annak funkcióit ellátva szerepel, egy esetben ágy is található benne. A 97 inventáriumból 91 (93,8%) említ bizonyos területű szőlőbirtokot. Természetes tehát, hogy a szőlőfeldolgozó és/vagy bortároló építmények a vizsgált házak közül 66-ban (68%) szerepelnek. A jelek szerint a tárolás és a védelem volt a fontosabb, mert pincét 56 esetben (57,7%), míg présházat csak 32 esetben (33%) említenek. Présház és pince együtt, egy telken 22 esetben (22,7%) fordul elő. A csak présházzal rendelkezők borászati eszközeik mellett borukat is a présházban tartották, ugyanígy a csak pincetulajdonosok pincéiben a hordók mellett bőven található kád, puttony, lajt, különféle szerszámok. Nagyméretű, kősúlyos prést („Steinpressz") présház hiányában pajtában, fészerben, de udvaron is említenek. Mivel a szőlőbirtokosok száma jóval nagyobb, mint a pincét vagy présházat birtoklóké, csak arra gondolhatunk, hogy a bort idegen pincékben őrizhették. Valószínűsíti ezt az is, hogy a Szt. Mihály utca bizonyos részei nem is alkalmasak pincék építésére.

28 A présházak elhelyezéséről keveset tudunk, egy említést ismerünk, amely az udvaron lévő présházról szól.

29 A pincékről tudjuk, hogy a lakóházak alatt helyezkedtek el, a présházakról tehát feltételezzük, hogy együttes előfordulás esetén a pincék előtereként szolgáltak. (A lakóház első harmada alá épített pincét ismerünk a Szt. Mihály u. 14. számú ház feltárásából is, ahol a pince lejárata a konyhából nyílt!) A pince nélküli présházak elhelyezésére nincs egyértelmű utalásunk, feltételezéseink szerint az épület középső harmadában, a kamra-magtár-műhelysorban kell a helyét keresnünk. A leltárak 65 esetben (67%) sorolnak fel több-kevesebb háziállatot, zömmel marhákat és sertéseket, de istálló („Staal") csak 32 esetben (33%) szerepel a helyiségek sorában. Az ingóságok felsorolásából kiderül, hogy mezőgazdasági eszközöket (ekét, boronát, ásót, kapát, csákányt stb.) is őriznek bennük. Az istállókban vegyesen sorolják fel az állatállományt, csak 3 említésünk van, amelyekben disznóólra történik utalás: „Im Stall Ein Halbe Mäst steig, darinnen ein Frischling"

30 (részház-birtok!), „Im Hoff Ein Meststeig, darinnen 2 Frischling..."

31 „Im Hoff... zwey salva venia Schweinstall..."

32 Pajta („Stadl") 8 esetben (8,2%) szerepel az összeírásokban. Az egyes esetekben felvett helyiségleltárak szerint vegyes használatú építményekről beszélhetünk, hiszen a felsorolt szekér, eke, borona, a szekérszínre; a kősúlyos prés, az üres hordók, kádak és lajtok a présházra, az ökrök, tehenek, 28. DÁVID Ferenc 1971. 16. 29. SL Ger. Prot. 1664. 440. 30. SL Prot. Jud. 1694. 246. 31. SL Prot. Prot. 1699. 64. 32. SLGer. Prot. 1716. 103.