Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KÜCSÁN József: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. században

gyakori a tüzikutya („Feuer Röszl"), a parázsfogó („Fewr Zangen"), a pecsenyenyárs („Bratspisz"), a főzőedényt tartó háromláb („Dreyfusz") is a felsorolásokban. Feltűnik a tárgyak között a kemencevilla („Offen gabel"), de nem tudjuk, hogy tűzrakáshoz használták-e, vagy a kemencében főzés eszközeként az edények mozgatására szolgált. Nem szerepel az összeírásokban a kemence, hiszen beépített tárgyként az épület tartozékának számított. Több konyhai leltárban feltűnik a falazott üstház vagy katlan, például: „Ein eingemauerter grosser waschkessel",

16 „Ein eingemauertes wasszer készei",

11 „Ein eingemauerter késszel",

18 „Ein kupfferner keszel eingemauert",

19 „Ein eingemauerter kupferner waschkeszlauf2 wasszerschaff".

20 Ezek leltárainkban az első említései a zárt térben történő tüzeléssel való vízmelegítésnek, mely mint a megjelölésekből is kitűnik, a szapuláshoz szolgáló víz hevítésére szolgált. Zárt égésterű tűzhelyről, mely főzésre is alkalmas lehetne, nem történik említés. Van ugyan egy 1691-es leltár,

21 melynek a konyhájában „Eyserne offen bläder" szerepel, de ez gyaníthatóan valamilyen kemencetartozék és nem tűzhelyre utaló lap. A főzés tehát szabad tűzön történt, valószínűleg a szögletes kemence tetejét is használhatták tűzhelyként. Itt ismét az 1637-ben épített Gazda utcai házra utalnék, ahol a feltáráskor a téglából épített szabad kémény nyomai és a kémény alatti szögletes sütőkemence maradványai is előkerültek. Egy adat van a leltárakban fűtőalkalmatosságra.

22 A Gazda utcában szerzett tapasztalatok szerint kívülfűtős falazott kályha szolgálhatott a lakóterek melegítésére. 10 leltárban (10,3%) említenek magtárt („Gewölb"), ami egyértelműen a helyiség boltozatos építésmódjára utal. (A szó maga boltozatot jelent, átvitt értelemben üzlet, raktár jelentése is ismert.) A leltárak benne felsorolt tételei szerint kamra-, magtárfunkciót látott el. A helyiségek felsorolásában háromszor említik a konyha melletti helyiségként („In neben Gewelb",

23

„Im Gewelb daran",

24 háromszor hátsó helyiségként („In den hintem Gewölb",

25 kétszer jelző nélkül fordul elő, egyszer „In dem Meel-Gewölb"

26 formában egy Balfi utcai péknél. Egy említést ismerünk „In fodern Gewölb auf die Gasszen"

27 megjelöléssel, mely esetben utcára nyíló boltozott helyiségre gondolhatunk, a benne tárolt ingóságok pedig (taposókád, prés, 6 boroshordó, káposztás16. SLGer. Prot. 1667. 285. 17. SL Ger. Prot. 1669-1671. 495. 18. SLGer. Prot. 1680. 115., 192., 312. 19. SL Prot. Jud. 1688. 11. 20. SL Prot. Jud. 1708. 165.; SL Ger. Prot. 1716. 73. 21. SL Prot. Jud. 1691. 199. 22. SLGer. Prot. 1669-1671. 355. A szobába sorolják fel: „

Auff den Offen, ein unterbetl, 2 polster, Ein Tuchet"- nagyméretű, lapos kemencére kell gondolnunk az ágynemű elhelyezéséből. 23. SLGer. Prot. 1680. 192. 24. SL Ger. Prot. 1680. 313.; SL Prot. Jud. 1683-1684. 132. 25. SLStg. Prot. 1661. 438.;; SL Ger. Prot. 1663. 503.; SL Prot. Jud. 1709. 292. 26. SL Prot. Jud. 1699. 64. 27. SLGer. Prot. 1681. 113.