Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KÜCSÁN József: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. században

hozzászámíthatjuk az illető háztípus 3 olyan konyháját is, melyekben szintén találtunk ágyat. Azoknál a kamráknál, ahol a határozós szerkezet a szoba melletti elhelyezkedésre utal, például: „In den Cammer neben der Stuben",

12 „Im Kammerl darneben" (ti. az első szoba mellett),

13 „In der Stuben Camer",

14 „In den vershlagenen Kämmerl. . ." (az ún. „nagyszoba" mellett, talán abból lerekesztve)

15 - párhuzamos megosztásra'kell gondolnunk. Az ilyen kamrák a lakótér részét képezték, ágyakat, ládákat találunk bennük - lakó- vagy hálókamraként kezelhetjük ezeket. Azok a kamrák, amelyek jelző nélkül fordulnak elő, tehát a leltárt felvevők szemével nézve is a „helyükön vannak" a lakás helyiségsorában, a hosszanti tagolásra utalnak. Az ágyak és más tárolóbútorok jelenléte ezekben a kamrákban is gyakori. Ha a leltárak sorát végignézzük, ezek a kamrák zömmel az egyszoba-konyhás lakásoknál fordulnak elő, többnyire a konyha után szerepelnek a helyiségek felsorolásában. Nyilvánvaló tehát a törekvés és megfogható az a stádium, amikor a szűkös szoba-konyha lakótér bővítése a helyiségek sorában feltehetőleg harmadikként szereplő kamra irányába indul meg, melyet vagy változatlan nagyságban, vagy bővítéssel, új ablakok nyitásával a lakótérhez kapcsolnak - a lakást a legegyszerűbb módon hosszirányba megtoldják. Mint láttuk, megvan a példa leltárainkban arra is, hogy a már kétszobás lakások szoba-konyha-szoba beosztású lakótereit milyen módon igyekeztek praktikusabbá tenni a szobák párhuzamos megosztásával. A lakószoba és az abból nyíló hálókamra kétségtelenül kényelmesebb lakásviszonyokat jelentett. Az ilyen típusú átalakításra konkrét példánk is van, az 1637-ben épült Gazda u. 23. sz. épület kutatásakor a 18. század elejére datálható építési periódust tártunk fel, ahol a 26 m

2-es utcai szobát egy hosszanti közfallal megosztották kétharmad-egyharmad arányban. Létrehozták ezzel a szoba melletti „kamrát", melynek 8 négyzetméternyi alapterülete indokolja az elnevezést, egy ablaka pedig alkalmassá tette hálóhelyként való felhasználásra is. Időben közelebbi falusi példával is tudunk szolgálni a megosztás ilyen típusának elterjdtségéről. A Fertőszéplak, Nagy Lajos u. 35. sz. ház utcai lakásában ugyanilyen megosztású lakóteret építettek 1869-ben, az abban az évtizedben felépült híres fűrészfogas utcasorban. A konyhákról az inventáriumok igen kevés adattal szolgálnak. Megemlítik őket a helyiségek sorában és több-kevesebb konyhaeszközt, néhány bútordarabot rögzítenek. Jelzős szerkezetben nem fordulnak elő, funkciójuk és helyük tehát teljesen egyértelmű. A felsorolt konyhai eszközök a nyílt tűzön való főzést szolgálják, különféle cserép-, vas- és rézedényekről történik említés, 12. SL Stg. Prot. 1644. 34. 13. SLGer. Prot. 1667. 209. 14. SL Prot. Jud. 1690. 138. 15. SLGer. Prot. 1672-1673. 379.