Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
KÜCSÁN József: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. században
tyús 6 hagyatékában szerepel. 4 szoba-konyhás lakásról egy esetben, Zuanna Péter polgármester özvegyének inventáriumából 7 értesülünk. Az előtér („Fürhausz) megjelölésű helyiség 6 esetben (6,2%) fordul elő. Rendeltetéséről pontosabb, részletezőbb adatunk nincs, a benne tárolt ingóságok köre a búzával telt hordótól a vizesdézsáig terjed. A jelzős, illetve határozós szerkezetek, amelyekben előfordul például: „In den Fürhausz an der Kuchl", „Im äussern Fürhausz", 8 „lm Fürhausz neben der Kuchel" 9 arra utalnak, hogy a konyha szomszédságában elhelyezkedő kisebb helyiség talán pitvar (?) - közlekedő-, tárolófunkcióval rendelkezett. A 97 leltárban a helyiségek érezhetően nem az épületben elfoglalt sorrendjükben - nem alaprajzi rendben - követik egymást, így ilyen szempontú alaprajzi rekonstrukcióra biztonsággal nem törekedhetünk. Különösen fontos tehát az egyes helyiségek elhelyezkedését, funkcióját meghatározó szerkezetek vizsgálata, ha megközelítő pontosságú alaprajzi rekonstrukciót szeretnénk adni. A szobák mint már láttuk, legtöbbször első-hátsó, ritkábban alsó vagy felső, nagy vagy kicsi, „másik", avagy „. . . bal kézre lévő" 10 megjelölést viseltek. A legtöbb jelzős, illetve határozós szerkezet a kamrák említésénél fordul elő. A jelzők részben a használatra utalnak - káposztás, sajtos -, részben az elhelyezkedésükre-„t/ntem", „hintem", „. . . neben der Stuben", „. . . klein kämmerl im Hoff", „. . . neben den Kuchel". A különféle pontosító meghatározások szerepe még érthetőbb, ha az egyes helyiségekben felsorolt tárgyakból a helyiségek rendeltetésére is próbálunk következtetni. A kamrákban felsorolt tárgyak alapján esetenként nehéz egyértelmű választ adni, hogy lakó- vagy tárolóhelyiségekről van-e szó. A leltárak a lakások közül 38 esetben (39,2%) egy kamrát említenek, 11 esetben (11,3%) két kamráról tudunk. Előfordul 3 leltár, ahol „hátsó" vagy más megjelölésű kamrát említenek, de nem szerepel másik helyiség a felsorolásban - a szobák számbavételénél követett meggondolásból itt is az utóbbi adathoz adjuk ezt a számot -, tehát 14 (14,4%) olyan lakást veszünk számításba, ahol legalább 2 kamra volt. (Három kamra 1 leltárban fordul elő, de ott az egyik közülük szinte szobai berendezéssel szerepel. 11 ) A kamrákban 29 esetben (55,8%) találtunk legalább egy ágyat, 4 esetben (7,7%) két ágyat, köztük mennyezetes ágyakat is szép számmal. Kizárja a lomtár vagy a használaton kívüli bútorraktár lehetőségét, hogy az ágyak teljes felszereléssel szerepelnek a leltárakban (derékalj, lepedők, párnák, takarók, ágyfüggönyök). Különösen igaz ez az egyszobás házak kamráira, az összes említésből 18 (34,6%) ilyen típusú házból származik, amihez még bátran 6. SL Ger. Prot. 1716. 67-78. 7. SL Ger. Prot. 1672-1763. 375-385. 8. SL Stg. Prot. 1644. 25. 9. SL Stg. Prot. 1644. 10. 10. SL Stg. Prot. 1644. 33. 11. SL Ger. Prot. 1665-1666. 62-65.
