Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
KÜCSÁN József: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. században
ságlevéltől a születési bizonylatig, az adásvételi szerződéstől a csereügyletek rögzítéséig, a tanulólevéltől a különféle egyezségekig és végrendeletekig sok minden előfordul - szerencsés esetben dátumok feltüntetésével, ami házak adásvételénél fontos birtoklásiidőpont-meghatározó lehet, házasságleveleknél pedig kiegészítheti az egyházi anyakönyvek adatait. A közel száz inventárium áttekintéséből az épületek helyiségeinek számára, nagyságára, használati megoszlására már tudunk viszonylag megbízható következtetéseket tenni. A leltárak felvételénél két olyan időszakot határozhatunk meg, amikor a fentiekben ismertetett szisztémától eltérnek, kevésbé részletezőek. Az első az 1644-es év (5 db leltár), a második az 1680-as év (9 db leltár). Mindkét év a város történelmében szomorú emlékű pestisjárványok időszaka, így érthető, ha a leltározó bizottság rengeteg munkája és a járványtól való félelme miatt felületesebb munkát végzett - a történeti néprajz nagy veszteségére! Több olyan leltárunk van, ahol bizonyos fontos helyiségek nincsenek felsorolva, szoba 11, konyha 30 esetben nincs néven nevezve. Tekintve, hogy a leltárak ingatlanfelsorolásának élén álló lakóház már a 17. századi fogalmak szerint sem képzelhető el legalább egy szoba és konyha nélkül - ezeket az épületeket is minimális feltételeknek eleget tévőnek vettük. Meggyőzőbb érv a számításbavétel mellett, hogy ugyanezen leltárakban az ingóságok felsorolása tartalmazza azokat a bútorokat, felszerelési tárgyakat, melyek legalább a minimális helyiségszám meglétét bizonyítják. A fentiek előrebocsátásával megállapítottuk, hogy a leltárak 62 esetben (64%) említenek egy szoba-konyha, 20 esetben (21%) pedig kettő szobakonyha lakóterű lakást. Bizonytalan a helyiségszám 12 esetben (12%), amikor a szoba megjelölése valamilyen határozós vagy jelzős szerkezetben fordul elő, például: „Varnüsin der vordem Stuben", 3 vagy „In derobern vordem Stuben* de az adott leltár további felsorolásában több szoba nem szerepel. Ilyen esetekben a megjelölés sugallja, hogy másik, hasonló funkciójú helyiség is van. Több oka is lehet a kihagyásnak. Vagy nincs második szoba, és a megjelölés csak elírás - kevéssé valószínű. Vagy a második szoba üres, nincs benne mit összeírni - a helyiségek általános zsúfoltságát tekintve kicsiny a valószínűsége. Vagy a második szobában nem az elhalt, hanem a házastársa tulajdonában lévő tárgyak vannak - felvételükre nem jogosult a bizottság. Vagy a második szobában felnőtt korú leszármazott, esetleg bérlő lakik önálló családdal a maga ingóságai között-, a felvételre ez esetben sem jogosult a bizottság. Magunk az utóbbi két lehetőség valamelyikét tartjuk valószínűbbnek, a bizonyos 20 említéshez tehát a vitatható 12 esetet is javasoljuk hozzászámítani. így a 2 szoba-konyha lakóterű házak száma32 (33%). Elvétve fordul elő az előzőeknél nagyobb lakás, 3 szoba-konyha két esetben - az egyik egy kiugróan gazdag szőlőbirtokos, 5 a másik egy jómódú sarkan3. Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (a továbbiakban: SL) Stattgerichst Prothocoll de Anno 1658 und 1659. 132. (a továbbiakban: Stg. Prot.) 4. SL Protocollum Judiciarium de Anno 1710. 184. (a továbbiakban: Prot. Jud.) 5. SL Gerichts Prothocoll de Annis 1665-1666. 695-710. (a továbbiakban: Ger. Prot.)
