Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KÜCSÁN József: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. században

SOPRON ÉSZAKKELETI KÜLVÁROSÁNAK ÉPÍTÉSZETI VIZSGÁLATA A17-18. SZÁZADBAN KÜCSÁN JÓZSEF Dolgozatom Sopron város egy sajátos településrészéből, az ún. „gazdanegyedből" fennmaradt 17-18. század eleji hagyatéki leltárakat vizsgálja, különös tekintettel a leltárak építészeti vonatkozásaira. A szóban forgó időszak az 1642-1717 közötti évek anyagát jelenti, az eml ített 75 évből 97 leltárt sikerült eddig fellelni a külváros területéről. A vizsgált negyed utcái a következők: Balfi u. (34 leltár), Gazda u. (22 leltár), Szt. Mihály u. (20 leltár), Halász u. (16 leltár), Hegy u. (3 leltár), Végfordulat u. (2 leltár), Szeder u. (nem maradt ránk leltár). A köztudat és a helytörténetírás szerint is a gazdálkodó és iparos lakosság által vegyesen lakott - a közigazgatásban III. negyedként szereplő városrészről a hagyatéki leltáranyagban is igazolódott ez az állítás. A fellelt 97 leltárból 30 db valamely mesterség űzője után maradt ránk. A történetírás részben soproni példák felhasználásával elemezte az ország 15-17. századi gazdaságfejlődésének sajátosságait, a kézműipari fejlődés megtorpanását, a kézművesek kétlaki, ipari-mezőgazdasági életformájának (birtoklási viszonyainak) újraéledését.' Az általunk feltárt leltárak is pontosan illeszkednek a hivatkozott szerzők által vázolt képbe, az iparosok zöme szőlőbirtokos volt, jó részük szántót, kaszálókat is birtokolt és művelt vagy műveltetett, hiszen nem csak az ingatlanok rovatában találjuk meg a birtokok részletező felsorolását, hanem az ingóságok között is ott vannak a mezőgazdaság munka- és feldolgozóeszközei, a helyiségek felsorolásában pedig szerepelnek a feldolgozó- és tárolóépítmények. Feltételezhetjük tehát, hogy a negyed lakosságának 30-31 %-át kitevő iparosréteg életformája nem tért el gyökeresen a zömöt jelentő gazdálkodó polgárokétól. A Balfi utca iparos és földműves polgárainak földbirtokaiból szám ítottunk átlagokat. Az utcából 16 iparos és 18 földműves után maradt hagyatéki leltár és azt tapasztaltuk, hogy az iparosok kezén átlag 1,8 kis hold szőlő és 6,5 kis hold szántóterület volt, míg a földműveseknél ez az átlag 3,2 1. SZŰCS Jenő 1955.; MOLLAY Károly 1956. 63-65.