Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
DOMONKOS Ottó: A Kisalföld népi építészetének mesterei (céhes) a 19. század végéig (Vázlat)
letes útmutatást, kötelező eljárást az 1812-es Sopron megyei árszabásban olvashatunk. 19 Tudjuk, hogy a céheket 1872-ben szüntették meg, helyükbe az ipartársulatok léptek, majd 1884-ben került sor a korszerűnek mondható átfogó ipartörvényre, amely a kisiparosok összefogására az Ipartestületek helyi szervezeteit igyekezett kiépíteni. Ez megyéinkben változó sikerrel, kb. a századfordulóra alakult ki. Ezek már rendszeres nyilvántartásokkal rendelkeztek, járási központokkal, anyaguk jól használható. Az 1851 óta működő kereskedelmi és iparkamarák éppen a bomlásban lévő céhek, hellyel-közzel működő ipartársulatok hiányos anyagát pótolhatják nyilvántartásaikkal és éves jelentéseikkel az egész ország területén. A legelső és legnagyobb kerülettel rendelkező kamarai kerület a soproni volt, egész Dunántúl (Fejér, Komárom, Esztergom megyéket kivéve) felügyelete alá került. A céhes időszakot követően 1876-ban a hozzá tartozó megyék valamenynyi faluját és városát mester, legény, inas, kiseg ítő férfi és nő, esetleg gyermek alkalmazását, valamint jövedelemadóját illetően, két vaskos kötetben, mint évi jelentést terjesztette fel a minisztériumnak. Szerencsére ez nyomtatásban is megjelent, teljes iratanyaga a háború után elpusztult. Ennek területünkre vonatkozó anyagát kigyűjtöttem és nagyon meglepő eredményt olvashattam le a táblázatokról a népi építészet mestereire vonatkozóan. Sopron, Mosón és Győr megyék közül Mosón megye emelkedik ki a falvakban működő mesterek arányait illetően. (Lásd az 1. sz. táblázatot) A megyék falvainak számát 19. DOMONKOS Ottó 1980. 102-103. 40. A kémén tisztittókra nézve. Egy konyha kéménytül, ha Contractus mellett dolgozik a kémén tisztéttó egy Esztendőre jár néki 1 A kályha kéményektül pedig egy Esztendőre - 30 ámbár egy kéménybe több kályha is fűlik, még is tsak úgy fizettetik mint egy 116 kémény, ha tsak különös kürtyő nintsen valamellyik kályhának. A kémén Tisztéttók minden hatodik hétben tartoznak a kéményeket, és konyhákat tisztogatni, hogy ha azt minden helyes ok nélkül el mulasztanák, és a meg határozott időre meg nem jelennének, vagy az egyszeri Intés után is meg jelenni nem akarnának akkor a Házi Gazda jelentése után az ollyanok szolga Biró Ur által 117 meg fognak büntettetni, és az általak okozott károkat is meg téritteni fogják. 118 Hogy pedig a kéménynek 119 tisztátalansága által következhető szerentsétlensigek el távoztassanak, rendeltetik, hogy minden kémény tisztogató a mennyire a Járása, vagy Districtussa ki terjed, minden abban 120 található Helységeket meg tekinteni és a kő kéményeket a meg határozott Bérért tisztogatni tartozik, ellenben a Gazdák is kéményeiknek tisztogatását meg engedni 121 és az ki rendelt Bért meg fizetni 122 kötelesztetnek, a külömben cselekedőket, mint ezen meg határozásnak által hagjoit Szolga Bíró Ur az alább ki tett mód szerint 123 fogja meg büntetni. 124
