Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
DOMONKOS Ottó: A Kisalföld népi építészetének mesterei (céhes) a 19. század végéig (Vázlat)
alapul véve Sopron megye 231, Győr megye 83, Mosón megye 54, az ácsok száma 34, 9, 44 fő. Mosón mellett Lucson faluban 1 vállalkozó 15 legényt és 6 inast is foglalkoztatott. De az asztalosokat, kőműveseket, kőfaragókat és kőbányákat, téglavetőket illetően is hasonló arányokat találunk e statisztikai jelentésben. Külön érdekességként említem meg, hogy a pékek-sütők jelentős (Sopron m. 66, Győr m. 12, Mosón m. 66) száma a jól épített kemencékről vallanak. Itt nyilván a német nemzetiség többségének egy jellegzetessége is megmutatkozik, részben a pékáru fogyasztását illetően, másrészt a bérsütés elterjedtségére vonatkozóan. Az iparágak falvankénti adtait külön táblázatokban mellékelem az ács, asztalos, kőműves, üveges, kéményseprő mesterségekről, mester, legény, inas bontásban. 20 Meg kell jegyeznem, hogy Sopron megyében a csepregi, kapuvári, csornai és soproni járások adatai - mint amelyek közvetlenül dolgozhattak területünk építkezésein -teljesek. A pulyai, nagymartoni és kismartoni járásból csak a Kisalföld peremeihez közelebb fekvő 1-2 helység mestereit vettem számításba. Az építész-vállalkozók Sopron és Győr városokon kívül ekkor már Szilsárkányban, Kapuváron, Győr-Szigeten, a már külön is kiemelt Lucsonban is működtek. Ha az egyes falvak adatait nézzük, akkor a mesterek mellett a legények száma ugyan nem magas, de ha az évszázados gyakorlatot vesszük - miszerint egy-egy munkát a legény is irányíthat -, akkor helyben vagyunk a falusi építmények kivitelezése dolgában. Tovább erősödött az a tendencia, amit a csornai asztalos céh vidéki mestereit illetően térképen bemutattunk. Tehát a falusi építkezéseknek mindig volt képzett szakembere a tetőszerkezet, az ajtók és ablakok, illetve a fokozatosan terjedő téglafalazatok építésében, készítésében. A kisegítő kalákamunka is irányításuk alatt ment végbe, mégha a céhes világban a legény saját szakállára vállalt munkát fusernek is nevezték. Az építmények több generáció számára készültek, tehát a tulajdonosok nem engedték meg maguknak, hogy ne vegyék igénybe a tanult iparosok közreműködését. Feltehető, hogy a szomszédos Veszprém és Vas megyék mesterei is dolgoztak a Kisalföld peremterületein, de akár a belső területek falvaiban is. A kapcsolatok kiválóak voltak a mészégetők révén, akik kocsijaikkal járták megyéink falvait. Sopron és Mosón megyében összesen 9, Veszprém megyében 13, Vas megyében pedig 18 mészégető működött, amit a természeti adottságok magyaráznak, kiterjedt értékesítő körzeteik természetesek a sík vidékeken. Az általam használt források és kiadványok további lehetőségeket rejtenek magukban a népi építészet szakemberei számára, amihez újabb lendületet adhat az itt megtartott konferencia sok és jelentős előadása. 20. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1876-ik évi jelentése ... II. rész. I. füzet, II. rész. II. füzet.
