Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)
egymással, úgy tűnik a gödörbe csak beleszórták őket. Bizonyos továbbá, hogy e fűtőgödör nem csak egy lelőhelyre korlátozódó telepjelenség. A ménfőcsanakiak szoros párhuzamait sikerült kibontanom egy másik autópályás leletmentésen, a jelenleg is feltárás alatt álló Lébény-Bille-dombi kora Árpádkori településen (102., 110. obj.) (7. kép). Továbbá minden valószínűség szerint kimutathatók a fűtőgödör párhuzamai a már közölt kisalföldi veremházak közt is. Ezen alaprajzok alapján joggal lehet arra következtetni, hogy egy-egy ilyen fűtőberendezéssel ellátott telepjelenséget is kibontottak a Duna északi partján fekvő Bajcs-farkasdi, 78 Nagysurány-kisváradi (èurany-Nitriansky Hrádok, Szlovákia) 79 és patpusztai 80 feltáráson. Ez utóbbi három párhuzamnak azonban természetesen csak viszonylagos értéke lehet, mivel maguk a feltárók BIALEKOVÁ, D. kivételével 81 az általam fentebb leírt jelenségre nem figyeltek fel. (Csak mellékesen jegyzem meg, a fűtőgödör megkülönböztetését az is nehezíti, hogy egyes esetekben - például Lébény-Bille-domb 390. obj. - a patkó alakú kőtűzhely tapasztott alja is teknőszerűen lemélyed. Van továbbá példa arra is, igaz csak a Nagyalföldről, 82 hogy a kődarabokkal boltozott kőkemence alját is rézsűsen beleásták a veremház padlójába.) Időrendileg az általam kibontott kisalföldi fűtőgödrök és közölt párhuzamaik is az Árpád-kor elejéről, azaz a 10-11. századból származnak. Számomra jelenleg is rejtélyt jelent, mi módon használhatták e gödröket. Két elgondolás vethető fel: vagy nyílt tűz lobogott itt vagy pedig a házon kívül felhevített kavicsok adták át melegüket valamilyen módon (esetleg vízzel lelocsolva? 83 ) a veremház légterének. A ház belsejében folyó tüzelés ellen szólhat, hogy a kavicsok tetején nem alakítottak ki sima felületet, valamint az is, hogy a gödör oldala és alja csak kissé égett át. Végezetül, a fűtőgödör igencsak rövidre szabott leírásának lezárásaként, a berendezés eredetéről szeretnék szólni. Mivel a Kisalföld 7-9. századi emlékanyagában e fűtőberendezés ismeretlen, 84 a kelet-európai sztyeppéken állt korabeli házakban viszont talán kimutatható, 85 78. 9. ház: TOCIK, Anton 1964. 66., 75. ábra. 79. 1/53 ház: BIALEKOVÁ, Darina 1958. 391., 3. ábra 1. 80. 6. obj.: CHEBEN, Ivan 1987. 10. ábra 2. 81. BIALEKOVÁ, Darina 1958. 389. Ő viszont „tűzhely"-ként (ohnisko) írta le a fűtőberendezést. 82. Poroszló-Magyarádi halom 1. ház: SZABÓ János Győző 1975. 38., 7. kép. 83. A ménfőcsanaki fűtőgödrök ilyen használatának a lehetőségét elsőként FILEP Antal vetette fel az ásatáson tett egyik látogatása során, 1991 nyarán. Mivel e „gőzfűtés" csak egy hipotézis értékű leletértelmezés, külön ki kell emelnem, hogy nézetem szerint nem alkalmas azon elgondolás alátámasztására, miszerint a honfoglaló magyarok ismerték volna a gőzfürdőt. A 'banyakemence' szó etimológiája alapján érvelt emellett: PÁPAY József 1907. 429^130.; érveit megkérdőjelezte: Cs. SEBESTYÉN Károly 1924. 34-35.; illetve Cs. SEBESTYÉN Károly-HORGER Antal 1926. 317-326. Igen óvatos formában, de szintén megkérdőjelezi a gőzfürdő magyarok körében való elterjedését BÁTKY Zsigmond 1927. 24-25. A kérdéses szavak szláv előképeinek jelentését nagy alapossággal összegyűjtötte: K. CSILLÉRY Klára 1982. 74. 84. A Kisalföld 7-9. századi lakóépítészetének összefoglaló elemzése még nem készült el. Jó támpontokat nyújt a Dunától északra fekvő részek tanulmányozásához: ZÁBOJNIK, Jozef 1988. 401-435. 85. PIETNËVA, S. A. 1981. 157., 43. ábra 13.
