Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)

8. kép. Tüzelőberendezés nélküli veremház. Lébény-Bille-domb 45. obj. nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a 10-11. századi lakáskultúra ezen eleme a magyarság 9. század végi honfoglalása révén terjedt el vidékünkön. Ezen, talán túlzott mértékben is óvatosnak tűnő megfogalmazáson nézetem szerint egyelőre nem lenne helyénvaló változtatni, méghozzá legalább négy oknál fogva. Egyrészt, még a Kisalföldön is igen kevés összehasonlító anyag áll rendelkezésre. Másrészt, a Felső-Don vidékéről származó párhuzam egyelőre elég bizonytalannak tűnik, többek között a közölt rajz alacsony színvonala miatt. Harmadrészt, a régészeti források alapján még nem lehet pontosan megállapítani,

86 hol is voltak a magyarság 9. századi lakhelyei. Negyedszer pedig, a Tiszántúl középső részén előkerült egy olyan, avar kori veremház,

87 amelynek tüzelőberendezése némiképp emlékeztet a kisalföldi „fűtőgödrök"-re. A házak fűtőberendezésével kapcsolatosan kell megemlítenem azt is, hogy több esetben is sikerült kibontani olyan lakógödröt, amelyben semmilyen tüzelésnyom nem volt - például Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 398. obj., LébényBille-domb 45. obj. (8. kép). Ez utóbbi objektum érdekessége, hogy az átlagosnál valamivel nagyobb volt, és téglalap alaprajzú. Ilyen objektumok előkerültek már a Kárpát-medence más, keletibb részein is, és egy igencsak való86. Ezt hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1992. december 7-én megtartott előadásában BÁLINT Csanád 1993. 87. MADARAS László 1989. 17., 22. ábra.