Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)

7. kép. Veremház fűtőgödre. Lébény-Bille-domb 102. obj. ezzel szemben csak némi jóindulattal minősíthető kemenceomladéknak. Mind a patpusztai, mind pedig a muzslai kétkemencés objektumot az Árpádkor elejére, azaz a 10. vagy 10-11. századra keltezte feltárója. Szintén két vagy három példája van anyaggyűjtésemben a negyedik típusnak, a koszorúszerűen kiképzett, felül nyitott kőtűzhelynek. (A számadatban visszatükröződő bizonytalanság oka ez esetben az, hogy a Bajcs-farkasdi 10. ház

76 tüzelőberendezése igencsak szétrombolt.) A két biztos példa: a Bajcs-farkasdi 7. ház,

77 és a Lébény-Bille-dombi 129-es lakógödör is a 10-11. századra keltezhető. A fentebb csak röviden említett „fűtőgödör" (5-7. kép) egy olyan, általában 50-80 cm nagyságú, ovális alakú, alig lemélyedő, kissé átégett felületű gödör, amelyet - egyetlen kivételtől (Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 614. obj.) eltekintve - rendszeresen a veremház sarkában képeztek ki (Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 71., 73., 81., 146., 326., 465., 492., 581. obj.). E gödör betöltése pedig mindig tartalmaz kormos felületű patakkavicsot, kődarabokat, római kori téglatöredékeket, és néha állatcsontot is. Igen fontos és rendszeresen ismétlődő jellegzetesség az is, hogy e gödrök betöltésében a legcsekélyebb nyoma sincs egy esetleges száraz rakású falnak vagy kemenceépítménynek. Azaz az egyes kő-, kavics- vagy tégladarabok semmilyen kötésben nem állnak 76. TOCIK, Anton 1964. 76. ábra. 77. TOÖIK, Anton 1964. 73. ábra.