Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

LISZKA József: A népi építészet kutatási eredményei a Csallóközben (Település- és kutatástörténeti szemle)

kapcsolataival is, ám két nyomtatásban is megjelent közleményében csak igen halványan utal az esetleges belső tagolódás lehetőségeire.

23 3.2. A szlovák néprajzkutatóknak elsősorban az idősebb nemzedéke (akiket nyilván nem kötöttek nyelvi korlátok) végzett kutatásokat térségünk falvaiban. Közülük is kiemelkedik MJARTAN, Ján munkássága, aki több adatközlő és összefoglaló jellegű - dolgozatában is foglalkozott DélnyugatSzlovákia, ezen belül a Csallóköz népi építészetével. MJARTAN vizsgálta általában a dél-szlovákiai sárfalú építmények problematikáját,

24 ezen belül külön közleményben foglalkozott egy töbörétei gömbölyeges falú házzal.

25 A cikk hiányossága, hogy az - egyébként magyarok által, a húszas években készített - házat és az építkezési technológiát egy szlovák szemtanú elbeszélése alapján írta le (mivel az eredeti tulajdonosokat időközben áttelepítették Magyarországra), így az eredeti terminológiáról mit sem tudunk meg. Még azt sem, hogy miként nevezték a helybéliek ezt az építkezési technológiát. Említést tesz egy bizonyos mórfalró\, de azt itt konkrétan a gömbölyeges sárfallal szembeállítva használja, hogy tudniillik a húszas években a faluban már csak mórral (szárított tégla) építkeztek és ezért az a gömbölyeges építkezés kuriózumnak számított.

26 Az építkezési technológia párhuzamait is inkább Morva- és Csehországban keresi. Egy másik dolgozatában a szlovákiai Kisalföld utolsó ágafás lakóépületeit igyekezett számba venni, hozzátehetjük: nem nagy sikerrel, hiszen az Érsekújvári járás területén két évtized múlva is találtunk két olyan lakóépítményt, amelyekről MJARTAN nem tudott.

27 Egy másik tanulmányában a Duna-medence és a Kárpátok térségének építészeti kapcsolatait vizsgálta.

28 Itt említem meg a hasonló alapállású, a népi építészet kutatásába túl sok etnikai elvet vivő BOTÍK, Ján egyik dolgozatát,

29 melyet BALASSA M. Iván a miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyvében alaposan elemzett.

30 Több más, térségünket éppen csak érintő, inkább az általánosságok körében mozgó publikáció mellett

31 említést kell még tenni POLONEC, Andrej tanulmányáról, amelyben a dél-szlovákiai tornácos házak történeti és térbeli elterjedését vizsgálta, halvány betekintéssel a Csallóközbe is.

32 KOVAÖEVICOVÁ, Soha egy tanulmányában a dél-szlovákiai népi építmények falazási technológiájával, tetőszerkezetével, a tetőfedés anyagaival 23. FILEP Antal 1970.; 1973.; Vö. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 169. 24. MJARTAN, Ján 1960. 400-429. 25. MJARTAN, Ján 1970. 93-104. 26. Vö. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 60. 27. MJARTAN, Ján'1963. 89-140. 28. MJARTAN, Ján 1974. 45-56. 29. BOTÍK, Ján 1983. 145-156. 30. BALASSA M. Iván 198. 483-499. 31. LANGER, Karel 1955. Tab. 7.; VYDRA, Jozef 1958. 210-212. 32. POLONEC, Andrej 1971. 27-66.