Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

LISZKA József: A népi építészet kutatási eredményei a Csallóközben (Település- és kutatástörténeti szemle)

A NÉPI ÉPÍTÉSZET KUTATÁSI EREDMÉNYEI A CSALLÓKÖZBEN (TELEPÜLÉS- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI SZEMLE) LISZKA JÓZSEF Mielőtt a címben jelzett tárgyra térnék, engedtessék meg néhány előzetes megjegyzés. Voltaképpen meggyőződésem ellen való előadásom tárgymeghatározása, ugyanis értelmetlennek tartom egy - viszonylag kis területet jelölő -, tisztán földrajzi szempontok szerint behatárolt térség bármilyen kulturális jegyeiről beszélni (ezek térbeli elterjedése ugyanis általában vagy szűkebb, vagy tágabb az adott földrajzi keretnél). Hogy mégis változtatás nélkül fogadtam el a fölkínált címet, az két dologgal magyarázható: egyrészt úgy sejtettem, a címadók a Csallóközt a Kisalfölddel szomszédos, különálló területként kezelik,

1 s ennek cáfolatát ebben a formában, keretben tartottam a leghelyénvalóbbnak; másrészt pedig csábított a lehetőség, hogy megvizsgáljam: nem mutat- e fel mégis valaminő egységes kulturális képet (különös tekintettel a népi építészetre) Európa legnagyobb folyami szigete? BARABÁS Jenő jelen konferenciánk két esztendővel korábbi előzményén, Pécsváradon fölvázolta a Dunántúl népi építészetének régióit, benne az előadásom tárgyául szolgáló tájegységét is.

2 Mostani ülésszakunkon több, nálam sokkal illetékesebb szakember (BARABÁS Jenő, FILEP Antal, HOFFMANN Tamás stb.) foglalkozik(ott) a térség népi építészetével, annak belső tagolódásával. Ezek után saját feladatomat - a fentebb jelzettek megvalósításán túlmenően - az alábbiakban látom: elsősorban a térség településtörténeti képe föl vázolásával, a különféle népmozgások regisztrálásával, illetve a terü1. A konferencia első körlevelében (Szentendre-Győr, 1993. január 31.) többek között ez olvasható: „A konferencia azt a lehetőséget kínálja, hogy világosabban lássuk a kisalföldi régió falusi építészetének alakulását a 17. századtól, továbbá képet kapjunk a táj különböző építményeinek kötődéséről a burgenlandi, a Fertőn túli és a csallóközi területekkel." Éppen a szerző által is ismertetett tévhitek eloszlatása, s a sokszor elszigetelt - esetenként nemcsak tudományos meghatározottságú kutatások szakértő kritikai elemzése miatt vállaltam az általam is egységesnek tekintett Kisalföld feldarabolását Csallóközre és a burgenlandi Fertő mentére. A szerző későbbi szavaival szinte akaratán kívül maga igazolja szándékom helyességét. - CSERI Miklós szerkesztő és konferenciaszervező megjegyzése. 2. BARABÁS Jenő 1991. 31-46.