Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KECSKÉS Péter: Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

16. kép. A mosonszentpéteri lakóház alaprajza, 1980. (SZÁLAI András rajza) egyenes oromfalas nyeregtetejét náddal fedték. Ennek lekontyolt nyeregtetejű, zsúpfedésű változata a horvátzsidányi épület (19. kép). A fertőhomoki pajta téglaoszlopos deszkafallal épült, lekontyolt nyeregtetejét náddal fedték. Téglával vegyes kőfalú, kőporvakolatos a balfi és fertőrákosi pajta, melyeknek egyenes oromzatos nyeregtetejét cseréppel borították (20. kép).

21 Gazdaság- és ipartörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű a Mosonszentmiklósról áttelepített, működőképes tiprómalom. Az 1805-ben készült malomszerkezet fényképek alapján rekonstruált malomházban kapott helyet, a múzeum keleti oldali utcasorának végén. Az állat (bivaly, marha, ló) egyhelyben járatásával működtetett, ferde tiprókerék egy fekvő tengelyen viszi át a forgómozgást az őrlőkövekhez. A Háber család által használt szerkezet a tiprómalmok e típusának egyetlen magyarországi emléke.

22 A másik fontos, technikatörténeti értékű malomszerkezetet, a bogyoszlói lakóház kamrájában helyeztük el. Egy múlt század végi köves malomból („szállítható kőjárlat") és egy 1915-ben készült benzinüzemű lokomobilból állítottuk össze a berendezést. A kor színvonalán álló, működőképes lisztőrlő malom kisközösségi igényeket elégített ki.

23 Szilsárkány közbirtokosságának tulajdonában állt az a kovácsműhely, amit az utcasor nyugati oldalának elejére telepítettünk át. A műhelyépület három részből áll: téglafalú, csehsüvegboltozatos, cseréppel fedett nyeregtetős műhely, továbbá boltíves, nyitott lópatkoló szín és hozzáépített, féltetős, ácsolt szerkezetű ökörpatkoló állás. Az építés idejére a tűztér gerendájába vésett évszám (1812) utal. A műhely a 19. század második felére érvényes berendezése technikatörténeti bemutatók tartására is alkalmas.

24 A gazdaság- és technikatörténet más összefüggésére utal az az uradalmi, rekonstruált szőlőprésszín, benne eredeti sajtóval, ami a tájegységtől 21. FILEP Antal 1990. 282. Részletek: SUPPAN Gábor 1979. 9-10. és CSAJBÓK Csaba 1986. 12-13. 22. BALÁZS György 1989. 72-73. 23. SABJÁN Tibor 1991. 7-8. 24. BOROSS Marietta 1974. 105-119.