Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Zarko Spanicek: Az otoki szárazmalom Vinkovác mellett

AZ OTOKI SZÁRAZMALOM VINKOVÁC MELLETT Adatok a kelet-szlavóniai malmok ismertetéséhez ZARKO ŐPANIÖEK Szárazmalmok Kelet-Szlavóniában A falu társadalmának gazdasági életében jelentős szerep jutott a malmoknak. Ezek képezték az első és legősibb gépezeteket, melyeknek megjelenése és használata az ókorra tehető. A malmok gazdasági jelentősége abból fakadt, hogy az európai középkorban az emberi és állati táplálék feldolgozásának kizárólagos és elterjedt termelési eszközei voltak. Leggyakoribbak és legjelentősebbek a vízimalmok voltak. Szlavóniában már említés történik róluk a középkorban, amikor jogi rendezésük is megtörtént. így 1525-ben llok városának alapszabályába már belefoglalták a molnárok őrléshez való egyenlő jogát, a haszonból való részesedésüket, és mint külön foglalkozásról említés történik a molnármesterségről.

1 Szlavóniában a vízimalmok több fajtája és típusa alakult ki, melyek a vízfolyások hajtóerejéhez alkalmazkodtak. A patakokon és kisebb folyókon olyan vízimalmokról szólnak a feljegyzések, melyeknek kerekeit függőlegesen vagy vízszintesen helyezték el, míg a nagyobb folyókon egyedi építészeti technikával kivájt farönkökre, tutajokra vagy hajókra, külön-külön jellemző, eltérő módon építették őket. A falusi malmok, különösen a vízimalmok intenzívebb fejlődése Szlavóniában a 18. század első felében kezdődik meg. Ehhez a kedvező hidrológiai feltételek járultak hozzá: a három nagy folyó és több kisebb vízfolyás, a lakosság népességszaporulatával járó megnövekedett szükségletek, és a gabona1. llok város alapszabálya 1525-ből. Godisnjak Matice hrvatske 1970. 49-50.