Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Móró Mária Anna: Malmok Baranya megyében a 18. században

tárgyak felsorolásával tájékoztatnak a gazdálkodásról, életmódról, és valamelyest a kulturális szintről is (képek, könyvek). Iparosok esetében a leltárak a műhely, a molnároknál a malom felszerelését, készleteit is részletesen felsorolják, mindig értékbecsléssel, illetve az árverésen elért ár feltüntetésével. A perek sűrűbbek a pécsváradi és mohácsi járásbeli, zömmel német molnároknál, - bár a rokoni kapcsolatok megállapítása a források szegényessége és a gyakori névazonosságok miatt megbízhatóan ritkán végezhető el, - úgy látszik, hogy a mondott járásbeli és a Pécs városi molnárok nagy része szegről-végről mind rokonságban állt. A szentlőrinci és siklósi járásban még a 19. században is gyakori, hogy egy malomnak több, olykor 19 társtulajdonosa van; ezeknél a közös használat a fontos, a kis tulajdonrészért a gazdák nemigen járulnak a törvény elé. A polgári perek között kerülnek elő a molnárok szomszédainak, olykor az egész községnek a panaszai a vízduzzasztások által okozott károk miatt. Ilyenkor a vármegye szemlélni küldte a mérnököt, korábban a járási tisztviselők által felkért molnármestereket, akiknek szakvéleménye, a kutató számára szerencsés esetben felmérési rajza is megtalálható az iratok között. A18. század első feléből a levéltári iratok csak elszórtan közölnek adatokat a malmokról. A török kiűzése, a kuruc- és rácdúlások után a gazdasági viszonyok rendeződésével egyidőben megindult a malmok újjáépítése is. A legkorábbi források egyike a Somogyi Ferenc tiszttartó által a bólyi uradalomról készült felmérés:

3 „Anno 1709 die 30. Xbris Baranya Vármegyében lévő Kglmes Aszonyom Méltóságos Groff Battyani Ádámné Eő Excelentia Jószágának consriptioja Kuruczok járása előt micsoda statusba akor volt és micsodában most vagyon: BorgyáX* névő Rácz puszta falu, 9 Gazda Rácz lakot, az Dráván által szalattak. Egy Rácz malom volt benne, az faluval el iget. Devecser

5 az ráczok föl igettik, magyar Jobbágyok 5 házzal voltak. Egy kis malma is volt, az is eil iget. Hider

6 puszta falu. Tóth jobbágyok 7 házzal voltak, Sclavoniába mentek lakni. Egy malom is volt, ell pusztult falustul. Julia

7 névő puszta. Ennek határában vagyon egy Malom, az uraságé, eddig csak imigh-amogh forgot, a nyáron nem foroghatott, ell romlott volt. Tolvajok miat az pusztában nem mert molnár lakni az malomba. Most 4 uj kereket csináltattam reá, 2 külsőt és 2 belsőt, ha az hidegh engedni fogh, fogh már forogni, Belvárdon laknak, kik birják. Kis Totth Falu

8 Magyar jobbágyok lakták, az ráczok föll rabolták. Tavaszra haza fogom szollitani őket. Egykerekő malom is volt, az polgároké, ell pusztult már. 3. BML Batthyány-Montenuovo Uradalmak Bólyi Levéltára I. 1709. nr. 6. 4. Borjád 5. Kisdevecser 6. Hidor 7. Gyula 8. Kistótíalu