Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Móró Mária Anna: Malmok Baranya megyében a 18. században
Nohmia 9 puszta falu. Magyar jobbágyok 6 házzal voltak, malom hele is van az Kárászó vizén, de puszta. Olasz névő puszta malom hely vagyon. Palkonya w névő Rácz falu. 15 Gazda Rácz lakot, Sclavoniába szalattak. Egy malma is volt, az is eil iget. 7öttös 11 puszta rácz falu. 12 Gazda Rácz lakot, ell szalattak. Egy kiss Rácz malma is volt, az is a faluval eil iget. Szent Trinitás™ névő puszta falu. 15 Gazda Rácz lakot, a kuruczok előt átal szalattak az Dráván. Egy malom is volt határában 1 kerékre, eil iget falustul, vadak lakják az falut. Kövesd™ 18 Gazda lakot, Rácz, Dráván átal szalattak. Egy malom is volt 1 kerékre, falustul eil iget. Virágos puszta falu, 7 Rácz Gazda lakot. Egy malom is volt benne, falustul ell iget." A vármegyei iratok tanúsága szerint a viszonyok konszolidálódásának, a gazdálkodás kiszámítható rendjének kialakulása idején gyorsan megépültek a patakokra a kis teljesítményű, egyszerű malmok, a helyi szükségletek kielégítésére, legtöbb esetben a lakosok elhatározásából, a meglévő malomhelyeken, olykor füldesúri jóváhagyással, gyakran anélkül. Az 1730-as évek végétől jelentkeznek a malomügyekben törvénykezési eljárások - a földesurak számbavétetik a birtokukon létező jövedelemforrásokat, a vízhasználatért is megkövetelik és behajtják a díjat, legtöbbször viszont elfoglalják magát a malmot; az építő-használónak a becsült árat kifizetve az épületet és a felszerelést árendába adják. Sok esetben egyszerű megállapodás történt, gyakran a vármegye kiküldöttei folytatták le az eljárást. Ezekből a becslési jegyzőkönyvekből kapunk olykor részletes, olykor felületes leírást a szóban forgó malomépületekről, árkaik, zsilipjeik, töltéseik méreteiről, az eszközökről és felszerelésekről. „Megyefa u 1738. die 28. 8bris. (Meg nem nevezett helesfai lakosok által épített malmot Horváth Dániel földesúr, - aki egyidejűleg a vármegye alispánja elfoglalta, a becslést végzi Joannes Michael Sartori a Königsegg uradalom prefektusa, Stephanus Joó toponári, Matthias Molnár cserénfai, Stephanus Köves patai, mindhárom Somogy vármegyében kebelezett céhbeli molnármesterek, hasonló malmok építéséhez jártasak, eskü alatt becsülik:) 9. Nyomja 10. Németpalkonya 11. Rácztöttös, ma Töttös 12. Trinitáspuszta 13. Villánykövesd 14. BML Aestimationes I. 2.
