Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

L. Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében

6. kép. Szt. Vendel kápolna és kereszt. Nagynyárád (Baranya m.). 1991. Épült 1896-ban. architektek irányították és vezetésük mellett Kameral-Baumeisterek, KameraiM au rermeisterek egész raja dolgozott ."

7 A kormányzati szervek a 18-19. század fordulóján a nagybirtokokon építésrendészeti feladatokat láttak el.

8 A kivitelezést kezdetben az uradalom szolgálatában álló jobbágyok robotmunkában végezték. A teveli Dőryek családi irattárából 1715-ből ismert Dőry László ispánjának, Ertlmayer Mihály Ferencnek levele, melyből megtudjuk, hogy kis kápolnát építenek. Ehhez a földesúr adta az anyagot, a fát. A munkát a jobbágyok végezték, még a vályogvetést is.

9 Később, a 19. században vált gyakorlattá egy differenciáltabb munkaszervezési forma, miszerint az építkezéseken uradalmi ácsokat, kőműveseket foglalkoztattak. A kápolnákat területi elhelyezkedésük szerint, az épület és a táj összefüggésében, valamint funkció szerint csoportosítottuk: 7. KAPOSSY János 1924. 588. 8. KÁLLAY István 1980. 210. 9. OL. DÖRY es. It. 5. es. 1714. továbbá Canonica Visitatio Tevel, 1722.