Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

L. Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében

4. kép. Szt. Bálint kápolna. Boly (Baranya m.). 5. kép. A bólyi Szt. Bálint kápolna oltára. 1986. Épült 1771-ben. buzgalmi tevékenység bontakozott ki a 19. században. Ennek köszönhetően számos szakrális építményt létesítettek. A császári, kamarai birtokokon a legkorábban, a lakóházak építésével egyidejűleg indul meg a szakrális épületek emelése. Bécsben 1740~80-ig Udvari Építészeti Hivatal működött. Ez az intézmény 1757-től Franz Anton Hillebrandt neves osztrák építész irányítása alatt állt. A hivatal működési köre kiterjedt az építés minden ágára, kultúrmérnöki feladatok elvégzésére is. II. József idején, 1780-tól már az ún. „Allgemeine Oberhofbau-Direktion" működött, a monarchia minden tartományára kiterjedő hatáskörrel.

6 Föltehető, hogy a császári udvarban dolgozó kamarai építőmesterek kisebb igényű építkezésekhez is szolgáltattak típusterveket. Ez különösen a falusi templomokra vonatkozóan volt irányadó. Néhány típusterv prezentálta a barokk szellemében a korstílust - írja KAPOSSY János. Helyi építkezéseknél a központi tervek főbb vonásait; alaprajz, szentélyzáródás és homlokzati elemek változatait,lizénák, ovális ablaknyílás, volutás oromfal stb. a körülményekhez mérten válogatva adaptálták. Eddigi vizsgálatunk alapján úgy véljük, hogy a féköríves és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyváltozatot egyaránt alkalmazták. A telepítő földbirtokos családok többsége Bécsben lakott, s a császári, udvari körökkel,- így az építészeti hivatallal is kapcsolatot tartott. „A messzi vidékeken a kincstári birtokokon folyó építkezéseket külön kiküldött Kameral6. Vö. KAPOSSY János 1924. 585-613.