Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

L. Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében

3. kép. Kovácsoltvas kilincs a Mária-Hilf kápolna bejárati ajtaján. Bátaszék. és leszármazottaik az addig ismeretlen védőszentek kultuszát ültették át ma­gyar környezetbe. Egyik szép példája, a 14 Segítő Szent adaptálása. 4 A tisz­teletükre emelt kápolnák Lengyelben, Kisdorogon, Kovácsiban stb. láthatók. A hagyományteremtés idővel kölcsönössé vált, a németek később számtalan helyen magukévá tették, különösen a török alól szabadult ország oltalmazójá­nak, a Patrona Hungáriáé, a Regnum Marianum eszmeiségét, Szt. Istvánnak, Szt. Lászlónak, Szt. Imrének, Szt. Erzsébetnek és Szt. Margitnak tiszteletét. 5 A pécsi egyházmegyében a rendelkezésekre álló adatok szerint 184 ká­polna és 21 iskolakápolna található. Ezek építészeti csoportosítása, berende­zésének számbavétele komplex vizsgálati módszer átgondolását tette szük­ségessé. A kápolnák dokumentálása művészettörténeti-ikonográfiái, építé­szeti és néprajzi megközelítést egyaránt megkíván. Egy-egy régió sajátos vonásokat hordozott a népi vallásosság tekintetében. Ezt hangsúlyozták a különféle kápolnák búcsúi is. Tolna-Baranya területe zömében földesúri, egyházi és kisebb mértékben kamarai telepítésű. Témánkhoz kapcsolódóan, a pécsi egyházmegye terüle­téről két jelentősebb, katolikusokat telepítő birtokos családot emelnénk ki: jobaházi Dőry és a házasodás révén rokonukká vált Appony/akat, Baranyából pedig a Batthyány­Montenuovo családot. Birtokaikon különösen gazdag hit­4. A 14 Segítő Szent: Balázs, György, Achatius, Erasmus, Vitus, Margit, Kristóf, Pantaleon, Cyriacus, Egyed, Eustachius, Dionysius, Katalin, Borbála. 5. GALAVICS Géza 1975. 234.

Next

/
Thumbnails
Contents