Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Kerecsényi Edit: A tüzelőberendezések változása Dél-Zalában a 19. században

32. kép. Zákány, 7. Az 1880-as évektől ebben a házban dolgozott Jáger Ferenc kályhás és fazekas mester, 1926-tól Aradi Ferenc folytatta itt a mesterséget. A cégértábla lelt. sz. 55.59.1. csempék azonban főleg Zalakomár és Kanizsa környékén. De a felső részt ezeknél is tányéros vagy kupás szemekből állították össze, és pártájuk is volt valószínűleg. A már említett nagyobb méretű, négyzetes, domború mintázatú csempék - miként a kályháknál említettem - a Mura és Dráva vidékén voltak kedveltek. Az adatközlésekből és a gyűjtőutak során tapasztaltak alapján megállapíthatjuk tehát, hogy Dél-Zala nagy részén még a 19. század végén is a favázasfüstöskonyhás építkezés volt az uralkodó. Csak Nagykanizsa környékén, a módosabb sváb és Zalakomár környéki falvakban terjedt el már a 19. század