Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

Az alacsonyabb rangú tisztségviselők, iskolamesterek házaiban a szoba is többnyire csak téglával volt flaszterozva, a cselédség lakóhelyiségei viszont föld padozatúak voltak, a padlások sározottak. A gazdasági épületek közül a század eleje óta nagy gondot fordítottak a magtárak téglával vagy pallókkal való burkolására. Az 1830-as évektől az uradalom állatai számára emelt istállókban már gyakori az éltéglával való flaszterozás, vagy az állások lepadolása. Korántsem jellemző ez az alkalmazottak, árendások, cselédek saját állatainak befogadására épült istállókra. Födém A lakóházak lepadlásoltak, mindössze néhány régi cselédháznál fordult elő, hogy a kamra, s néhány putrinál, hogy a konyha lepadolatlanul maradt. Annál gyakoribbak voltak viszont a lepadlásolatlan istállók. A 18. században és a 19. százd elején épült házaknál még általános volt a mestergerendás födém. A mestergerenda irányára, a keresztmestergerenda meglétére vonatkozó egyértelmű adatot nem találtunk.

73 A mestergerenda először az uradalom vezető tisztségviselőinek lakásaiból, plébániaházakból, árendásházakból tűnt el. Amikor a reprezentatív szobákba már nem illett, de statikailag még szükségesnek ítélték, a padlástérben helyezték el, és a födémgerendákat hozzásrófolták. A mernyei egykori tiszti laknál, amely 1859-ben már árendásházként lett összeírva, az 1838-ban hozzátoldott szobában a mestergerenda a padlástérben, a többi helyiségben alul volt elhelyezve. Ugyanitt az 1816-ban épült tiszti lakban az ebédlő és a szomszédos szoba fölött a mestergerenda „felül, srófok által tartja a fűgerendákat, a többiekbe alol."

74 A födém a 19. század első évtizedéig többnyire keményfa gerendákból {fügerenda) és hasogatott, faragott, elsősorban bükkfa pallókból készült. A fűrészelt fenyőfa födém a 18-19. század fordulóján a főbb adminisztrátorok házaiban, plébániákon jelent meg, majd fokozatosan terjedt - először csak az utcai szobákban.

75 A könnyebb fenyőgerenda-födém tette lehetővé a mestergerenda mellőzését. Ennek ellenére a mestergerendát fenyőfa-födémek 73. ZENTAI Tünde 1990a. 220. adatai alapján a kétféle mestergerenda határterülete Zselicben volt, ettől keletre a hosszanti mestergerendás födémek az uralkodók. 74. A mestergerenda "felhuzatására" ZENTAI Tünde a 20. század elejéről közöl adatokat a Sárközből és Baranyából 1989a. 220. Ez a megoldás a Kolozs megyei Kidén is gyakori volt századunk első évtizedeiben. VARGHA László 1991. Kézirat 75. KNÉZY Judit 1972. 527. Nyugat-somogyi adatai alapján a faragott, "szaggatott", "hasogatott" keményfa födémek mellett a fűrészelt fenyődeszka födémek már a 18. század végén előfordulnak a nemesi kúriákban. Parasztoknál viszont csak a 19. század közepétől kezdik a módosabbak használni. ZENTAI Tünde 1990a. 221. kiemeli, hogy a dél-dunántúli füstöskonyhás lakásokban a 18. században általános lehetett a hasított keményfamennyezet. Az uradalmakban viszont a 19. század elején már inkább csak a gazdasági épületek készültek ilyen födémmel.