Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Magyar Kálmán: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében
A bodrog-bűi Árpád- és középkori település lakóházai A bodrog-bűi nemzetségi központ területén talált három Árpád- és középkori település területén - a már említett külsőkemencés épületen kívül - 1980-ban a monostor mellett tártunk fel jelentősebb lakóházakat. 13 A római építőanyag felhasználásával épített 12-16. századi templomhoz, illetőleg a temetőjéhez, a tőle északra, 20-30 m-re lakótelepülés is tartozott. Itt az 1980 nyarán folytatott feltárásunk során - egy 70x20m 2-es területen megtaláltuk a 11-16. századi település lakóházainak, kemencéinek, tüzelőhelyeinek, gabonatároló- és szemétgödreinek a maradványait. (6. kép.) A középkori monostor-épülettől északra, annak közvetlen a közeléből került elő három 12-13. századi külsőkemencés építmény, illetőleg ház maradványa. Legrégebbi periódusúnak látszik az AH r el jelölt, keleti sarkában kemencével rendelkező, de alig későbbi az AH 2-jelű hasonló tengelyű és formájú, de valamivel kisebb, egysejtű, a délkeleti sarkában külsőkemencével rendelkező, építmény. Északdéli tengelyű a délnyugati sarkában külsőkemencével rendelkező típus az AH 3-al jelölt. Ezek elpusztulása és gödreinek feltöltése után alakították ki a legalább 13x7 m-es épületet, amely paticsból, illetőleg téglából épített felmenőfallal rendelkezett. (Ez nyugatkeleti tengelyű volt és a délnyugati sarkában volt egy külsőkemencéje!) Hasonló korú (14-16. századi) és nagyságrendű volt a közvetlenül mellette álló építmény, amely ugyancsak tégla- és patics felmenőfalakkal rendelkezhetett. A 31 x29x14x11 x7-7 cm-es téglákat - mészhabarcs felhasználásával - építették a döngölt agyagalapok fölé. A téglafalakhoz eltérő méretű gerendák, cölöpök is tartoztak. A különböző elégett faszerkezet meglétére a vasszegek, a gerenda- és ajtóvasalások utalnak. Az üvegleletek alapján még ablaküvegezésre is gondolhatunk. Ezek a nagyméretű épületek osztottak, két, de inkább háromhelyiségesek voltak. S egy esetleges ún. szoba meglétére utaltak az előkerült zöldmázas pohár- és harang alakú kályhaszemek, mint a kályha tartozékai.(6. kép.) A különböző gödörrendszerrel körülvett építmények alatt, a korábbi építmények gödrei, tűzhelyei, illetve azok részben elbontott, leégett maradványai is megfigyelhetők voltak. Ezek, a 12-13. századi, illetőleg 14-16. századi éremleletekkel keltezett építmények, házak a település legkorábbi, 11-12. századi időszakára utaltak. Vagyis egy viszonylag kis területen, huzamosabb ideig megtelepült és feltétlenül a kegyúri templomhoz tartozó település jobbágynépességének lakóhelye került elő. Erre jó bizonyíték, hogy megtaláltuk a temető északi szélén egy 13x9 m-es, - átlagosan 1 m-es vastagságú téglafalakkal rendelkező Árpád- és középkori építmény falait.(6. kép.) Az építmény két nyugatkeleti irányú, párhuzamosan futó téglafalból állt, amely kelet 13. MAGYAR Kálmán 1984. 22., 24.; MAGYAR Kálmán 1989. 39-41.
