Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Beszédes Valéria: A jugoszláviai népi építészetkutatás dél-alföldi vonatkozásai

5. kép. A háztípusok Jugoszláviában DEROKO, Aleksandar szerint. szerint értékeli. A lakóház fejlődését az alaprajz változásával magyarázza. Elsősorban a szerbiai és boszniai épületek változatait vizsgálja. Különösen fontosnak tartja a nyitott tűzhely különböző formáinak ismertetését. Részletesen kitér a tűzszerszámok összefüggésére az életmóddal. Az állattenyésztőknél állítható a bogrács lánca, hogy szabályozhassák a tej hőmérsékletét. A kémény megjelenését Szerbiában mediterrán hatással magyarázza, hercegovinál közvetítéssel.

13 CVIJIÓ, Jovan és KOJICA, Branislav nyomán elfogadja, hogy az egyhelyiséges ház kettéválással fejlődött tovább. A ház mellé füsttelen, fűtetlen szoba kerül. A boronaházak esetében a füstösházból egyszerűen elkerítették ezt az új részt. A favázas építkezésnél nem volt lehetséges ez a megoldás, itt melléje építették az újabb épületrészt. A tornác nem hozzáépített része a háznak, hanem szerves tartozéka, párhuzamosan növekszik a lakóházzal. 13. DEROKO. Aleksandar 1968. I. 39-40.