Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Beszédes Valéria: A jugoszláviai népi építészetkutatás dél-alföldi vonatkozásai

6. kép. A háztípusok az építőanyag szerint DEROKO, Aleksandar az alapvető építőanyagok alapján négy építési zónát különít el Jugoszlávia területén: boronaház, favázas ház, kőház és földház. A boronaházaknak két alapvető típusával számol: a szerbiaival és a boszniaival, valamint a horvát hegyvidékivel és a szlovéniaival. A favázas építkezés Közép-, Kelet- és Dél-Szerbia jellegzetes építkezési módja. Kőházakat a Tengermelléken, földépületeket pedig Horvátország sík területén és a Vajdaságban építettek. (5. kép.) E típusbeosztásnál sokkal változatosabb azonban az a térkép, melyen sematikusan ábrázolja a különböző házterületeket. (6. kép.) A Dráva menti, a szlavóniai, valamint a vajdasági lakóházakról, azok fejlődéséről semmilyen lényeges megjegyzése, megállapítása nincsen. Hasonlóan a többi jugoszláv szerzőhöz, az alföldi területeken az osztrák mérnököknek tulajdonít nagy szerepet: nemcsak a települések kialakításában, hanem a házak megtervezésében is. DEROKO, Aleksandar a horvát házterület elemzésekor nem vette figyelembe azt a jelentős albumot, melyet a századfordulón készítettek a Horvát Mérnökegyesület tagjai. Az egyes lapok mutatványai részben a budapesti