Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Beszédes Valéria: A jugoszláviai népi építészetkutatás dél-alföldi vonatkozásai

4. kép. A füst elvezetése a Vajdaságban. hozzáépítéssel történt. Szerinte Jugoszlávia nagy részén horizontálisan fejlődött a lakóház. Igazi vertikális fejlődés csak a Tengermelléken figyelhető meg, ahol az egysejtű épület növekszik a magasban.

8 KOJIC, Branislav a felhasznált épületanyagok és az alaprajz szerint Jugoszlávia területén 14 háztípust különít el. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy az általa számba vett variánsok mellett számtalan lokális változat is elkülöníthető, mert a 19. századtól az ország egész területén rendkívül dinamikus fejlődés mutatható ki.

9 (2. kép.) Az alábbiakban nem foglalkozunk az általa meghatározott valamennyi háztípussal, de a dél-dunántúli vagy a drávai házterület meghatározásakor érdemes ismertetni nézetét a szlavóniai és a vajdasági ház fejlődéséről is. A török korszakban egyhelyiséges boronaházakról tudósítanak a szlavóniai utazók.

10 Csak nyitott tűzhely volt az épületben. Az istállót közvetlenül a házhoz építették, a jószágok szabadon bejárhattak az épületbe is. A szlavóniai falvak akkor fejlődnek, amikor a törökök a Száván túlra szorulnak vissza, és a Dráva mente már kikerül a közvetlen határsávból. Ebben az időben telepesek érkeznek, akik új falvakat létesítenek, esetleg az elűzött lakosság visszatér régebbi telephelyére, s szállásokat építenek, amelyek azután önálló fal8. KOJIC, Branislav 1958. 28. 9. KOJIÓ, Branislav 1958. 45. 10. KOJIC, Branislav 1958. 46-47.