Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Ksenija Markovic: Adalékok a szláv lakáskultúra folytonosságához

8. kép. A háromosztatú lakóház típusának vázlatos ábrázolása az egyes helyiségek funkciói szerint: 1. háló- és fogadó helyiség 2. konyha 3. éleskamra, esetleg a vendegek hálószobája 4. folyosó 5. nyitott, fedett tornác 6. fedett pincelejarc 7. toldaléképítmény (a tornác beépítésekor keletkezett, éléskamra vagy árnyékszék szerepét tölti be). közös nevezőre hozni, mert mindegyiknek saját külön értelme van. Mégis az eddig elemzett filológiai természetű anyagból szembetűnően kiviláglik a horvát paraszt lakáskultúrájában megőrzött ószláv kulturális réteg. Mindez semmiképpen sem történt török natásra, hanem sok egyéb ráhatással párhuzamosan jött létre. Ezért határozottan cáfolandók Lubomir NIEDERLE azon megállapításai, miszerint a horvátok nem ismerik a zárt folyosót, az ősi „Vestibüle"^. Horvátország középső vidékein ma is közismert a zárt folyosó, „veza" néven es a „prag" is, mely szavak etimológiaiiag kimutathatóan szláv eredetre utalnak. A folyosó előtti helyiségről szólva Lubomir NIEDERLE - keletkezés utáni fejlődés képződményének tekintette azí -, csodálkozását juttatja kifejezésre a szláv „pritvor" (előtér, pivar) szó eltűnése miatt, majd azt is vallja, hogy az északi sziavoknái ezt a kifejezést némettel a délszlávoknái török jövevényszavakká! helyettesítik. Ezen feltevés az előzőekben már felvetett gondolatainak megismétlése csupán Ez egyértelműen a szerzőnek a délszlávok történelmi es geopolitikai tényeiben való hiányos tájékozottságát mutatja. A „pritvor" szó nem veszett ki a délszláv népek nyelvhasználatából csupán annak jelentéstartalma változott meg. amire e helyt nem kívánok részletekbe menően kitérni. ismereTese« olyan állítások, hogy Lengyelországban, Krakkó