Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Ksenija Markovic: Adalékok a szláv lakáskultúra folytonosságához

ban és Moszlaviná

ban. Valamivel kisebb számban található /./'/fában, Bánijában és Koróunban. A többi jugoszláv köztársaság területéről rendelkezésre álló adatok alapján kimutatható, hogy létezik a hármas tagozódású lakóház ott is, de gyakorisága nem mérhető fei az említett forrásanyag alapján.

6 A lakóházak építőanyagára - úgy tűnik - nincsenek előírt sémák a hármas tagozódású lakóház viszonylatában. Ezeknél váltakozva előfordulnak kőből, fából, téglából és agyagból épített lakóházak is. A házak funkciójának ideális beosztási modellje azt mutatja, hogy a legnagyobb helyiség pihenésre és alvásra szolgál, a középsőben a főzési előkészületek folynak, míg a harmadik helyiséget tárolásra használják. Ennek a harmadik tárolóhelyiségnek az összes szláv nyelvben nagyon hasonló elnevezéseit találjuk: klijet, komora (kamra), mala, zadnja, bijela, hiza ili izba (hátsó, utolsó v. kisszoba). Ebben a helyiségben ritkán alszanak, mert hideg, hiszen fűtése megoldatlan. Egyes Zágráb környéki adatok szerint a kisszoba a fiatal házasok hálóhelyéül szolgált, a vendégeket is itt szállásolták ei, de egy zágrábi forrás szerint ebben a helyiségben néhol szőttek-fontak is. Néhol a lakóház előtt előtér van. Ez a folyosó, ahonnan az összes helyiségbe külön-külön bejárat vezet, s innen külön bejárat van a padlásra is. Néhol fedett tornác szögellik ki a ház homlokzatának teljes hosszában vagy annak csak a közepén nuzódik, kiszögellve a ház síkjából. Egyes esetekben a tornác zárt, és enneK végébe kerül a raktár vagy az árnyékszék. A ház egyik része alá kerül a pince, ami a talajszerkezet függvényében készül. A hagyományos, egyéni módon épült, hármas tagozódású iakóháznak elnyújtott téglalap alakú alaprajza fokoztosan kiszorul a falusi vidékekről, az új, városias jellegű négyzetes formák hatására. Zágráb környékén a hármas tagozódású eddigi funkciójának rendjében és Horvátország kontinentális részében is a oemutatotí modelltőt íeientős eltérés tapasztalható. Szembetűnő az a folyamat, hogy a nagyományosan épülő lakóház legnagyobb helyisége átveszi a legtöbb életfunkciót. Betöiti a vendégfogadás, a hálószoba, a konyha, a fürdésre szolgáló 6. Horvátország hagyományos építkezésének kutatása es dokumentálása a 19. század folyamán és a 20. század elején folyt, az aláboi művekben publikálva: Zborniku za narodni zivoí i obicaie Juznih Slavenacímű gyűjteményes munkában pi. Otak 1897-ben, Trebarjeva 1898 Prigorje 1907., Samobor 1911. Lobor 1915., Varos 1919-ben stb. HOLJAC-PILLAR 1904., mely megjelent később németül is 1911-ben Drezdában.; Jugoszlávia Etnológiai Térképe a zágrábi egyetem Bölcsészkarán.; DJETVAJ, Nada 1965. 123-125.; DJETVAJ, Nada 1988.: MARKOVIC, Ksenija 1982.; MARKOVlC, Ksenija 1983. 353-372.: MARKOVIC, Ksenija 1985.; MARKOVIC, Kseniia 1989.; MARKOVIC, Ksenija-SALOPEK, Davor 1976. 6-9.; SIMUNOVIC, Zorica 1972. 72.; FREUDENREICH. Aieksandra 1972.; BOSKOVIC, Bene Katica 1977. 53.; SESTAN. Irica 197G. 63.; MURAJ, Aieksandra 1989. A Műemlékvédelmi Regionális Intézet kutatásai Zágrábban, Zágráb vidékén, a Száva mentén Jastrebar körzetében és Turopoljén jelentősek voltak 1970-74-ben. Az „Istrazivanja i fiksiranja stanja etnoiokih spomeníka'

1 (Etnológiai emlékek állapotának megfigyelése és kivizsgálása) kutatási akció Kereteben, melyet Horvátköztarsaság Műemlékvédelmi Intezete indított el Zagorje térségére vonatkozóan (1975), Likára (1975), Bánijára (1976), Moslavinára (1981), Velebitre (1982), Sesveti-Prigorjéra (1983) stb. vonatkozóan gyűjtött össze anyagokat. A dokumentációkat mindkét intézet megőrizte.; Az utóbbi években elvégzett munka jó összefoglalásának tekinthető a zágrábi Műemlékvédelmi Intézet nagy kiállításához készített kataiógus 1988-ból.