Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Tarján Gábor: Fáziskülönbségek a dél-dunántúli népi építkezés 18-19. századi történetében

A 18. században területünkön a szoba fűtésére a konyhából fűtött kályha szolgált. Bár e fűtőalkalmatosságra vonatkozó adatok zömmel a század második feléből származnak, a 15-16. századból fennmaradt nagyszámú déldunántúli kályhaszem maradvány arra utal, hogy területünkön már korábban általános lehetett használata.

23 A kályhák hódoltságkori fennmaradására is van adatunk. 1568-ban egy olasz utazó a drávaszögi Laskón „magyar módra készült" kályhákat említ útleírásában.

24 A kályhák változatos formáiról a 18. századból származó fazekasárjegyzékek alapján nyerhetünk képet, amelyekben „egész táblás kálha, mázas kupás kálha, közönséges vörös kálha valamint paraszt kálha" található.

25 Bögrés kályhaszemekről tájékoztat CSAPLOVITS János 1819-es szlavóniai leírása: „a kályha fiókok helyett csupa apró fületlen fazékból áll, melyekből egy nagy kályhához 150-200 darab szükséges. Szájuk befelé a szobába van fordítva."

26 Területünkön honos kályhatípus nyugati kályháktól való különbözőségre utal BRIGHT, Richard angol utazó, aki Somogy nyugati részén „homorú csempékből rakott magyar kemencét" látott.

27 A Balaton vidékén lakók házairól azt írja, hogy „bútorzatuk közé tartozik a négyszögletes, belül homorú vörös cserépből rakott gúla alakú kis kemence. A közönséges magyar kemence mind ilyen".

28 JANKÓ János Balaton- melléki kutatásaiban felbukkan a korábbi időszak kályhatípusának emléke, amelynek alsó és felső része hengeres formájú volt. A régies „vörös kályhákat mázatlan kupás szemekből rakták fel, s azután vörös festékkel megfestették."

29 A kályhaszemeknél vörös földfesték használata területünkön elég elterjedtnek látszik. SZABÓ Kálmán a Kecskemét környéki falvak feltárása során említi, hogy a kályhaszemek vörössel való festése a Dunántúlról került át az Alföldre.

30 Területünkkel határos részeken, szobai tüzelőberendezésként többfelé feltűnik a kálvháskemence sajátos formája, a nyeregkemence. KÜCSÁN József megállapítása szerint a nyeregkemencék a Dunántúl középső és keleti sávjában fordulnak elő.

31 BALASSA M. Iván ezt a területet tartja a nyugati „szoba" és a keleti „ház" határvonalának.

32 A tüzelőberendezés talán átmeneti formát jelent a nyugati kályhás és a keleti kemencés házterület között. A Dél-Dunántúlon ez a forma nem jelentkezik, egyedül zselici adatok említik konyha használatban - a nyeregkemence primitívebb változatát.

33 23. CSALOGOVITS József 1937. 321-323.; PAPP László 1966. 103-107. 24. RUZSÁS Lajos 1966. 200. 25. KNÉZY Judit 1972. 523. 26. CSAPLOVICS János 1819. 27. BRIGHT. Richard 1970. 59. 28. BRIGHT, Richard 1970. 45. 29. JANKÓ János 1902. 210. 30. SZABÓ Kálmán 1938. 96. 31. KÜCSÁN József 1979. 318-320. 32. BALASSA M. Iván 1985. 144. 33. ÉBNER Sándor Ethnológiai Adattár 20.