Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Tarján Gábor: Fáziskülönbségek a dél-dunántúli népi építkezés 18-19. századi történetében

5. kép. Füstöskonyha bejárata. Kadarkút, Somogy. 1900-as évek eleje könyökszerűen hajlítható kampósfára™ vagy két gerenda közé erősített lócenfára akasztják.

17 A dél-dunántúli tüzelő másik fontos eszközét, a sütőharangot csak az Ormánságból és Szlavóniából lehet biztosan kimutatni, Sárközből csak bizonytalan adatok

18 vannak, Szigetvárról északra ismeretlen. Ahol a sütőharangot nem ismerik, jóval több adatunk van a konyhai kemence meglétére. A Zselicben sövényvázas, boglyaformájú púpos kemencét építettek.

19 Balaton-melléki adatunk szól padkanélküíi kemencéről, ahol a kemence szája előtt gödröt ástak és a gazdaasszony abba állt, mikor a kenyeret bevetette.

20 Az etei adatok viszont arra utalnak, hogy a padkaépítés már a hódoltságkor elején megjelent. Területünkön szórványosan előfordul a konyha hátsó falán túlnyúló kemence, amelynek csak a szája van belül. Az Ormánságban a kemence fölé féltetőt építettek,

21 őcsényi adatok a konyha falába mélyedő kemencéről tájékoztatnak.

22 16. KISS Géza 1937. 32. 17. GUNDA Béla 1936. 6. rajz 18. CSALOG Józset 1939. 37. 19. ÉBNER Sándor Ethnológiai Adattár 20. 20. JANKÓ János 1902. 211. 21. GUNDA Béla 1936. 20-21. kén 22. ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984. 200.