Sári Zsolt: A vasút Fénykora - A vidék modernizációja. Kiállítási katalógusok 2. (Szentendre, 2011)

THE BEGINNING OF A VASÚTÉPÍTÉSEK RAILWAY CONSTRUCTION KEZDETE The history of Hungarian railway - not including the establishing, planning and construction phases - began on the 15th of Jule 1846, when the private enterprise: Magyar Középponti Vasúttársas- ág (Hungarian Central Railway Company) opened the Pest-Vac line. One year later the Pest-Szolnok line was inaugurated, and after the War of Independence, in 1851 the traffic started between Vác and Bratislava also, with these lines the railway connection of Pest and Vienna came into being. The public railway was instituted in 1868 by taking the North Railway (Észak Vasút) into public ownership. This line was opened only one year earlier between Pest, Fülek and Losonc. The precondition of the establishment of MAV was the Compromise of 1867, which guaranteed the political and economical development of Hungary until the world war I. Being a good business, the craze for railway construction did not cool down. Between 1867 and 1873 4.100 km of new railroads was built, at this time the main lines of the Hungarian railway were established, which created a connection between the major cities. By this time the demand for railways reaching the countryside increased. The railway network covered the rural parts of Hungary, supporting the articles and products of agriculture, forestry, handicraft to come on to the market and it had also a beneficial effect on the mobility of people. In the following four decades after the regulation, supporting the secondary railways came into force, more than 13.000 km of railroads were built on the lands Historical Hungary by approximately 200 railway companies. The winding branch lines connected the main railway lines, bringing the A magyar vasút története - az alapítási, tervezési és építési időt nem számítva - 1846. július 15én kezdődött, amikor a Magyar Középponti Vasúttársaság, mint magánvasút megnyitotta a Pest-Vác vasútvonalat. Egy év elteltével átadták a Pest-Szolnok vonalat is, majd a szabadságharc után 1851-ben megindult a közlekedés Vác és Pozsony között, így lett összekötve Pest és Bécs. Az államvasutat 1868-ban, az előző évben átadott, és hamar csődbe jutott Pest-Fülek-Losonc, Északi Vasút néven épített vonal államosításával alapították. A Magyar Államvasutak alapításának előfeltétele az 1867-es politikai és gazdasági, Magyarország fejlődését egészen az első világháborúig biztosító - kiegyezés volt. A vasútépítési láz nem lankadt, hiszen nagy üzletnek ígérkezett. 1867 és 1873 között 4100 km új vasútvonal épült, ekkor jöttek létre az ország fő vasútvonalai, amelyek a nagyobb városokat kötötték össze. Ekkora azonban már egyre erősebb igény mutatkozott, hogy a távolabbi vidékeket, a vidéki Magyarországot is behálózzák a vasútvonalak, segítve a mezőgazdasági, erdészeti, kisipari termékek piacra jutását, az emberek mobilitását. A vasúti mellékvonalak megépítését elősegítő törvényi szabályozás után kevesebb, mint négy évtized alatt mintegy kétszáz vasúttársaság több mint tizenháromezer kilométer hosszúságú helyiérdekű vasútvonalat épített a történelmi Magyarországon. A girbegurba vicinálisok a vasúti fővonalakat - és azon keresztül az ország távolabbi pontjait - kapcsolták vonzáskörzetükhöz, a vármegyék és járások székhelyeit hozták közelebb a lakosság és a fuvaroztatók számára. A kicsiny, két-három-négyvágá9