Sári Zsolt: A vasút Fénykora - A vidék modernizációja. Kiállítási katalógusok 2. (Szentendre, 2011)

FOLK ART IN THE CITY Railway not only spread the objects of civil lifestyle to the countryside, but also brought the culture and folk art of the Hungarian villages to the city. On the turn of the 19th and 20th century folk art became one of the most important methods of self concept representation. The first was the Matyó clothing of Mezőkövesd, and it was followed by several other folk art centers, for example Kaloc- sa. These towns became the representatives of folk culture. A dancing, singing and acting event called Gyöngyösbokréta was staged around the 20th of August every year between 1931 and 1944 by peasant-groups in Budapest. The traveling of these groups was supported by MÁV. Meanwhile, from the turn of the century folk inspired objects and equipments appeared in civil homes as well, and these furniture, textiles and ornaments became essential part of civil homes. Elements of folk art also appeared in civil clothing as well. NÉPMŰVÉSZET A NAGYVÁROSBAN A vasút nemcsak a polgári életmód tárgyait, szokásait juttatta el vidékre, de a magyar falu kultúráját, népművészetét is a városba vitte. A 19-20. század fordulóján a nemzeti önkép kifejezésének egyik legfontosabb eszköze lett a népművészet. Mezőkövesd és a matyó viselet volt az első, majd követte azt több népművészeti központ is, köztük Kalocsa. A népi kultúra reprezentánsai lettek ezek a települések. 1931-1944 között minden év augusztus 20-a táján Gyöngyösbokréta néven rendezték meg parasztcsoportok tánc-, ének- és játékbemutatóit Budapesten. A csoportok utaztatását a MÁV segítette. Mindeközben a századfordulótól a népies ihletettségű tárgyak, eszközök bekerültek a polgári otthonokban is, bútorok, textíliák, dísztárgyak lettek a polgári lakások díszei. A népművészet elemei megjelentek a polgári öltözékekben is.