Sári Zsolt: A vasút Fénykora - A vidék modernizációja. Kiállítási katalógusok 2. (Szentendre, 2011)

A TŐKE BEGYŰJTÉSE: RÉSZVÉNYEK JEGYZÉSE Egyeztető találkozókat, üléseket szervezett az építő cég, hogy meggyőzze a helyieket a vasút fontosságáról. A költségek ismeretében került sor a második ütemre, amikor végrehajtó bizottságot választottak. A 10-15 főből álló testület fő feladatának a részvényjegyzést tekintette. A vonal mentén gazdálkodók különbözőképpen válaszoltak a részvényjegyzési felhívásokra. Ekkor derült ki, hogy a nagybirtokosok, a megyék nem mindig rendelkeznek elég tőkével. Ennek enyhítésére Baross Gábor miniszter rendeletben szabályozta az állam által történő megváltásokat. Az építők harminc évig teljes adómentességet élveztek, tíz éven át szállítási adót sem kellett fizetniük. Az állam kötelezte az érdekelt állami és kincstári alapítványokat a tőkejegyzésre, a települések számára biztosította a közmunkával való részvételt az építésben, valamint a hitelfelvétel lehetőségét is. A helyiérdekű vasutak törzsrészvényesei legnagyobb számban az érintett vidékek polgáraiból verbuválódtak. A néhány koronát befektető parasztgazda, iparos, ügyvéd, kereskedő, kisvállalkozó mellett megjelentek a több száz, esetenként több ezer koronát jegyző polgárok is. Természetesen a gyár- és birtoktulajdonosok nagy része is részvényes lett, csak úgy, mint a falvak és városok önkormányzatai. BÉKÉS-CSANÁDI BEKES-CSANADER H. i. VASÚT «Hntn-wimUC

i . í

; IMS:M:! „ locni iishmh» ICT

IHI CESSUSCMFT t l^éfaíűH ííoronóróí TÖRZS RÉSZVÉNY. STAMM-ACTIE wcihundcrl Rrcncn. 16