VÁROS ÉS FALU HATÁRÁN (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

A falvak és a városok kapcsolata, a városiasodás alapvető közösségformáló hatása, a reformkori Magyarország egyik jellegzetes folyamata. A város és vidék kapcsolatának 19. századi jellemzői a mai modernizációhoz is komoly ismeretekkel szolgálnak. A mezővárosok története a Kárpát-medence múltjának egyik legizgalmasabb, sok problémát felvető területe. A mezővárosi kultúra közvetítő szerepet töltött be a falusi-paraszti és a szabad királyi városi nemesi vagy polgári életmód és műveltség között. A mezővárosokat mint az árucsere központjait értékelhetjük, de vannak olyan jellemzőik, melyek szerint inkább falusias paraszti közösségek, mint valódi városok. A mezővárosok keletkezése a 14. századra tehető, mikor a paraszti árutermelés kibontakozott és a jobbágyok szabadon költözhettek. Török hódoltság kori alakulásuk, változásaik után újraszerveződésük a 17. század végétől bizonyított. Valódi kifejlődésük és virágkoruk a 18. században és a 19. század első felében volt megfigyelhető. A magyar mezővárosok többsége az 1876-os városrendezési törvény után falunak minősült. A mezővárosok (tehát fallal nem körülvett települések) számos típusba sorolhatóak. Egyes mezővárosok az Alföldön alkalmas természeti adottságaikra építve az állattartásra (szürkemarha) szakosodtak. Más települések mint földesúri uradalmak központjai emelkedtek fel, és szereztek-kaptak privilégiumokat, kedvezményeket. Mezőváros-fejlesztő tényező volt a törökök elleni harcok idején műköA Felföldi mezőváros tájegység a múzeumban. Fotó: Deim Péter 2005. (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar Népi Építészeti Archívum (SzNM MNÉA F) Fotótára F 71874) The Upland Market Town in the Hungarian Open Air Museum, Photo: Péter Deim 2005 (Hungarian Open Air Museum, Hungarian Folk Architecture Archives (SzNM MNÉA F) Photo collection F 71874)