VÁROS ÉS FALU HATÁRÁN (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

A céhbehívó tábla a céh szervezet hatalmi jel­képe volt. Az iparosokat tömörítő szervezet vezetője ennek a jelvénynek a körbeküldésé­vel hívta össze a tagokat. A céhbehívó táblák használata a középkorba nyúlik vissza. Erede­te egy tőről fakadt a királyi gyűrűkkel, pecsé­tekkel, sőt a hadi mozgósításkor körülhordott ún. véres karddal. A jelvény funkciót betöltő táblák változatos kivitelben készültek. Minden esetben magukon hordozták az adott mester­ségjelképeit. A céhek tagságának vallási életére vonatkozó előírásokat, erkölcsi normákat az iparos szerve­zetek kiváltságleveleiben, szabályzataiban rög­The call-up sign was the symbol of power of the guild, which was circulated in order to summon the members. The use of call-up signs or badges originated in the Middle Ages just like the royal rings, seals, stamps or the so­called bloody sword which was circulated for military mobilizations. The signs functioning as badges were made in several forms and contained the symbols of the particular trade. The regulations and ethical norms concerning the religious life of the members were included in the charters and books of rules and compliance to them was thoroughly supervised. Solidarity with the members of the broader community and even more importantly the responsibility for the guild members and their family were regarded as ethical requirements. Christian solidarity was continually present in the everyday life of the guilds. The external manifestations of religiousness were different at the reformed and Catholic guilds even at times when the Catholic regulations were obligatory for members of the reformed church. The communities of the Catholic guilds took part in the ceremonies of the church carrying flags decorated with the patron saint of their trade. zítették, és betartásukat szigorúan ellenőrizték. Erkölcsi kötelességnek számított a tágabb kö­zösség tagjai iránti szolidaritás, de még inkább az azonos foglalkozást űzők, illetve a közös céh­be tartozók és azok családtagjai iránti felelősség­érzet. A keresztény szolidaritás állandóan jelen volt a céhek életének mindennapjaiban. A val­lásosság külső megnyilvánulásai eltérő módon jelentkeztek a református és katolikus céheknél még akkor is, ha bizonyos időszakokban a refor­mátusokra nézve is kötelezőek voltak a katoli­kus egyház előírásai. A katolikus céhek közös­ségei mesterségük védőszentjével ékesített zász­lók alatt vonulva vettek részt az egyházi ünnep­ségeken. A miskolci bodnárok céhzászlója, 18. század. (Herman Ottó Múzeum) The banner of the coopers guild in Miskolc, 18th c. (Herman Ottó Museum)

Next

/
Thumbnails
Contents