Holló László: Népi növény- és kertkultúra (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

fényt deríteni. Igyekezzünk egy-egy település kertkultúrájáról átfogó képet rajzolni. Célszerű azonban, ha a gyűjtést szakaszonként végezzük el, és évente közvetlen megfigyeléssel csak egy-egy kérdéscsoportot dolgozunk ki, vagy időrendi összefüggésben adunk áttekintést. Világosan kell látnunk a kertnek azt az alapvető sajátosságát, hogy térben és időben mindig változik. A fák hosszú évek alatt megnőnek, megöregszenek, végül kivágják őket. De nem csak évek során változik a kert. Egészen más növények virítanak a virágos kiskertben tavasszal, mint nyáron, vagy ősszel. Tavaszi, koranyári zöldségeket kiszedik, másodnövényt ültetnek helyette és már ősszel palántázhatnak ugyanoda. így lehetne sorolni a példákat. A cél tehát az, hogy a kert alakulását is jegyezzük fel. A vizsgálandó telek kiválasztása ma már nem könnyű feladat. A közelmúltban történt mezőgazdasági átszervezés gyakorlatilag átalakította a lakótelken kívüli kertségeket, lakótelken belül pedig szintén gyökeres változást hozott. Telekrészek funkciója megváltozott, állattartó udvarok területe csökkent, vagy megszűnt, mezőgazdasági növények kerültek sokszor a korábbi kert és udvar területére. Találunk azonban, ha nem is nagyszámban, még mindig olyan telkeket, ahol többé-kevésbé hagyományosak a kerti növények és régies az elrendezésük, tulajdonosuk idős és így bőséges felvilágosítással szolgálhat az első világháború előtti állapotról is. Munkánk során legcélszerűbb előszőr is a mai állapotot rögzíteni. Jegyezzük fel a tulajdonos nevét, születési évét, -helyét, lakáscímét, a család vagyoni helyzetét az első világháború előtt, a két világháború között, valamint a jelenlegi foglalkozását. Készítsünk alaprajzot a telekről: épület, fák, kerti egységek elhelyezkedéséről. Ezt a vázlatot legcélszerűbb hogy ha "kockás" papírra rajzoljuk ugy, hogy 1 m két kocka legyen. Ha kisméretű a füzetlap, ragasszuk össze. Az 6