Holló László: Népi növény- és kertkultúra (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

épületeket, a kerti egységeket, az udvar részeit lássuk el névvel. Készítsünk sorszámlistát a gyümölcsfákról, a rajzon ezekkel a számokkal jelöljük a gyümölcsfák helyét. Ennek az alaprajznak a segítségével próbáljunk meg választ kapni arra, hogy a két világháború között ill. az első világháború előtti időkben milyen volt a telken a berendezkedés, akkor hol milyen épületek, fák állottak, mennyiben különbözött ez a maitól. Volt-e zöldséges - virágos kiskert? Ha igen, ott-e ahol most van? Ha másutt, akkor hol? Ezekről az állapotokról szintén készítsünk vázlatrajzot. Gyűjtés során az írásos rögzítés mellett készítsünk minél több vázlatrajzot, fényképet a kertről, növényekről, évközi változásokról, a különböző növényfaj tákról. ZÖLDSÉGESKERT 1. Van-e, illetve volt-e a lakótelken zöldségeskert? Ha igen, jelöljük be a helyszínrajzon a helyét. 2. Készítsünk külön a zöldségeskertről egy nagyobb léptékű helyszínrajzot "kockás" papírra, ugy hogy egy "kocka" lo cm legyen. Jelöljük be az ágyásokat. Minden egyes zöldségnövényt lássunk el sorszámmal és darabonként jelöljük be. 3. A mellékelt lista segítségével kérdezzük meg, hogy ma ültetik-e, az első világháború előtt és a két világháború között ültették-e az ott szereplő növényeket? 4. Hogyan tudták fedezni a zöldségszükségletet? Elegendő volt-e a lakótelken lévő zöldségeskertben termesztett mennyiség? 7