Holló László: Népi növény- és kertkultúra (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

igen, melyeket? Mire használták ezeket? 7. Honnan származnak az e^yes fák? Mikor ültették őket? Esetleg a helyszínen magról kelt, vagy egy idősebb fatő, vagy gyökérsarjáról újult fel? Helyszínen kelt, vagy .erdőről, mezőről ho-zott alanyt oltottak be? Bujtatták? Ajándékba kapták? Ismerőstől? Vásárolták? Ha igen, hol? 8. Volt-e a faluban vagy a környéken faiskola? Ha volt, mikortól, milyen fákat vásároltak itt? 9. Oltották-e a gyümölcsfákat? Melyeket? Ki végezte? Általában mindenki értett a faluban hozzá, vagy volt egy-két ember, akit mindenüvé hívtak oltani? 10. írjuk le hogyan történt az oltás. Mikor oltottak? Volt-e ez az időjáráshoz, a hold állásához kötve? Milyen szerszámokkal végezték? Ha módjukban áll, készítsenek az oltásról vázlatraj zot. 11. Hogyan ültették a fákat? Mikor? A hold állását figyelembe vették-e? Hogyan készítették elő a talajt? Mire kellett különös tekintettel lenni?. Gyökereket és ültetés után a koronát megmetszették-e? Gyökereket agyagos pépbe bemártották-e? A fiatal fát karózták-e? 12. Mely fák voltak a faluban általánosak /és melyek voltak azok, amelyeket egyáltalán nem ültettek/? Voltak-e olyan fák, amelyeket csak módosabbak ültettek? 13. Hogyan ápolták az egyes gyümölcsfákat? Mikor, mit kellett végezni? /Ásni, trágyázni, kapálni, metszeni, permetezni/. Milyen kártevőket ismernek, és hogyan védekeztek ellenük? 14. Milyen eszközöket használtak a gyümölcsösben? 11