Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

2.6.1. Volt-e/van-e a település határában tanya? Kerített-e a tanya? Volt-e kerítése? Volt-e természetes határa a tanyának? Ha volt, van kerítése, mit kerítettek körbe: a tanya épületeit /az udvart/, a tanya mellett lévő kertet /veteményes, gyümölcsös, szőlős/, a tanya körül, mellett lévő egész, tanyához tartozó területet? Milyen kerítéssel kerítették az előbb felsorolt részeket? Mellékeljen léptékhelyes /l:5o vagy l:loo/ helyszínrajzot, feltüntetve rajta a különböző kerítésfajtákat! 2.6.2. Hány kapuja van a tanyának? írja le, milyen kapuk vannak illetve voltak a tanya kerítésén /nagykapuk, kiskapuk, egy - kétszárnyú kapu, milyen anyagból készültek, kik, hogyan készítették, stb./? Milyen forgószerkezetük, milyen zárószerkezetük van a kapuknak? 2.7. A határbeli hasznosított földterületekre hajtottak-e a pásztorok állatokat, hogy a jószág megtrágyázza a földet? Milyen földeket trágyáztak így? Hogyan nevezték a trágyázásnak ezt a módját? Egy-egy helyen hány napig állt a pásztor a jószágokkal? Körülkerítette-e az állatokat az ilyen helyen? Milyen kerítéssel? Hogyan készült, hogyan nevezték a kerítést? Kerítették-e az állatokat mozgatható darabokból álló kerítéssel? Hogyan nevezték ezeket az elemeket /lésza, lécka,dranka, stb./? Hogyan állítottak ezekből kerítést? 3. Magán, /egyéni/ tulajdon kerítése, elkülönítése 3.1. Emlékeznek-e, vagy idősebb emberektől hallottak-e arról, hogy a faluban kerítetlenek voltak a telkek? Emlékeznek-e arra, hogy a faluban néhány telek kerítetlen volt? Milyen volt az épületek elhelyezése ezeken a telkeken? /mellékeljen léptékes rajzot l:5o vagy 1:loo méretarányban/! Mikor kezdték keríteni a telkeket? Melyik telekhatárokat ke14