Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

rítették először: utca felé vagy a szomszéd telek felé? Mikor kerítették el az utolsó kerítetlen telkeket? 3.2. Az utcafront felé kerítetlen telkeket az oldalhatárok /szomszéd/ felé hogyan kerítették el /árok, mesgye, sövény, stb./? Van-e ma olyan telek, amely az utca vagy oldalhatárok felől kerítetlen? Milyen alakúak a kerítetlen telkek: szabályosak vagy szabálytalanok? 3.3.1. Emlékeznek-e az utca felől árokkal, egymásra rakott giz-gazzal, náddal, kukorica csutkával, napraforgókóróval, stb. kerített telekre? Mikor szűntek meg ezek a kerítések? Milyen volt ezek idejében az utca vonala /egyenes, girbe-gurba/? Mikor kezdtek el falazott kerítéssel keríteni? Melyek voltak ezek közül az általános formák: - végüknél egymásba csapolt gömbrudak /borona/ - vesszőből, ágból fonott /sövény/ - tapasztott sövény /patics, pacsit/ - vert falból készült kerítés - rakott falból készült kerítés - vályogkerítés - kőkerítés - téglából falazott kerítés - egyéb, éspedig: írja le, hogyan készülték ezek közül a gyűjtőterületén általánosan ismert formák! Ki készített ilyen kerítéseket? Hogyan fedték a kerítéseket /szalmával, fazsindellyel, deszkával, cseréppel, stb./? Milyen kerítéseket építettek a szegényebbek, milyet a módosabb gazdák? Milyen kerítések voltak általánosan használatban városon? Milyen rendeletek, előírások szabályozták a városi telkek körülkerítését? Mikor terjedtek el falun a deszkakerítések? Milyen kerítéseket építettek deszkából: oszlopokba eresztett /zsilipéit? vízszintesen fekvő deszkák, oszlopokhoz erősített hevederekhez szegezett álló deszkák, stb.? Milyen fafajtákat használtak a kü15