Kecskés Péter: Présházak és pincék (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 9. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

detéről, építési koráról és az itt történt jelentősebb eseményekről (szőlőhegyi bucsu, törökkori harcok) szóló hagyományokat is rögzítsük. 4. A szőlőhegyen vagy szőlőskertben hogyan helyezkednek el az épületek? — egyesével szétszórtan a tulajdonosok szőlőterületén; — soros vagy utcás elrendezésben a dülőut mentén; — állandó lakó- és gazdasági épületekkel együtt (hegyközség). 5. A falu közelében lévő utak mellett vagy domboldalakon vannak-e pincék? — a faluból kivezető ut mellett sorosan vagy utcásan; — falu végén csoportosan; — domboldalon, hegy lábánál sorosan vagy rendszertelenül; — csűrös-, ólas- vagy szálláskertben, esetleg rakodón. 6. A falun belül hol találhatók borospincék? — templomdomb oldalában csoportosan; — a főutcában, esetleg falurészenként külön utcában sorosan; — különálló pincesoron vagy pincevágáson. 7. Milyen borgazdasági épületek vagy épületrészek találhatók a lakótelken? Mikortól kezdve kerültek ezek az építmények a telekre? — a lakóházzal egy fedél alatt: boros kamra; mindenes kamra, ahol bort is tároltak; — lakóház alatt: hány helyiség van alápincézve? bejárata melyik homlokzatról nyilik (udvari, utcai)? — az udvaron vagy a kertben különálló épitményként:pince a lakóház udvari bejáratával szemben stb. III. SZEMPONTOK AZ EGYES PRÉSHÁZ ÉS PINCE ÉPÜLETEK LEÍRÁSÁHOZ 8. Mi a helyi neve afelszin alatti folyosószerü bortároló helyeknek? Az építményen belül milyen részeket különböztetnek meg (pincetorok, -ág, -fiók stb.)? 9. Hogyan történt a pinceépités, pincevágás? Részletes leírást kérünk a kőzet, illetve az építőanyag fajtájára, megmunkálására és a használt szerszámok nevére, valamint a munkavégzés módjára vonatkozóan. Amennyiben van a kutatóponton még pincevágáshoz értő ember, az ő közlései alapján készítsük el leírásunkat. 10. A pince padlószintje alatt vannak-e mélyedések, és mi a szerepük (prés helye, taposóhely, búzás verem)? 5