Paládi Kovács Attila: Az abara (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 5. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

Speciális szerkezete, mozgatható fedele révén az abara kiválik a magyar parasztság gazdasági épitményei közül. Rendeltetése a középkorban főként a betakaritott szálasgabona, az újkorban inkább a télre felhalmozott takarmány védelme volt. A konstrukció lehetővé tette, hogy a könnyű tetővel kövessék a rakomány mennyiségi változásait a gazdasági év egyes szakaszaiban. Ősszel, betakarítás után a tetőt magasra emelték, majd ahogy fogyott a rakomány, egyre lejebb engedték. Ezen előnye miatt propagálták a 19. századeleji gazdasági Íróink is (Pethe, Nagyváthy) kalap, szénakalap néven, de különösebb eredményt nem értek el. Az építmény Kárpát-medencei elterjedtsége külön figyelmet érdemel: fő elterjedési területe ugyanis az Északkeleti Kárpátok régiója és annak alföldi pereme. Ukrán, román, szlovák és magyar parasztok gazdaságában egyaránt fellelhető. A 17. században a vidék uradalmainak gazdasági épületei között szerepelt. Az ország más nagy tájain azonban csak szórványosan bukkant fel (pl. vasúti őrházak mellett). Nagy múltra tekint vissza az abara Európa számos részén. így például már a középkorban ismeretes volt Angliában és Németalföldön. Az újkorban lengyel, bjelorusz, baltikumi területeken terjedt el fokozottabb mértékben. Az építmény elterjedtségének kontinentális méretű áttekintése egyelőre hiányos, terjedésének utja, használatának intenzitása sem világos az egyes évszázadokban, sőt a récens paraszti gyakorlatban sem. A konstrukció formai, technikai részletei sem tisztázottak még minden vonatkozásban. Kérdőivünk célja a ma még kevésbé ismert részletek minél alaposabb felderítése, minél több funkcionális adat felderítése a későbbi interpretációk számára. 1. Az adatközlő (informátor) ismer-e olyan gazdasági épületet, amelynek a fedelét szükség szerint feljebb lehetett emelni, illetve lejebb lehetett csúsztatni? (Olyan építmény érdekel bennünket, amelynek az alaprajza megközelítőleg négyzet, a négy sarkán egyegy magas oszlop áll. Az oszlopok meghatározott közönként található furataiban helyezik el azokat a rudacskákat, amelyek a tető négy sarkát alátámasztják. Az épületnek oldalfala általában nincsen.) 2. Adatközlő a kutatóponton látta, használta vagy másutt látta? Hol, kinek a birtokában látta? 3. Hogyan nevezik (nevezték) ezt az épületet? 3