Paládi Kovács Attila: Az abara (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 5. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

4. Rögzítsük, hogy az elnevezés a kutatópontra vonatkozik-e vagy sem? (Pl. abara, abar, abora, abarha, zabora, sop, sopa, obora, landin a, szin, kalap, kabala, cjenya, rakodó, stb. ) 5. Ismernek-e olyan gazdasági épületet (szénatárolót általá­ban), amelynek a fedele szilárdan van rögzítve, amelynek a fedelét 4-6 oszlop tartja, s amelyet szintén abara, abora, sop, stb. néven tartanak számon a faluban? 6. Mit tároltak a mozgatható fedelű (a továbbiakban abara) épületekben, illetve a szilárd fedelű, de az abarához hasonlóan négy­hat lábon álló építményekben? a) szénát, sarjút; b) csak vetett ta­karmányokat (lucernát, lóherét); c) kic sépeletlen gabonafélét (búzát, zabot); d) szalmát, polyvát, kevéssé értékes takarmányt; e) egyéb rendeltetése van-e (pl. alkalmi vagy rendszeresen használt hálóhely)? ANYAG, FORMA, MÉRETEK A téma általános megközelítése után lehetőleg több (2-4) jel­legzetes objektumot Írjunk le, mérjünk fel, rajzoljunk és fényképez­zünk le. Fontosak az egyes szerkezeti elemekről készített részlet­rajzok. Az egyes objektumok leírásához használjunk külön épületla­pot (lásd a 62-70. kérdéseket.). Az épületlap speciális kérdőpontjai­nak megválaszolása után a következő kérdéseket vonatkoztassuk konk­rétan a felmért épületre, majd az épületlapok és az adatközlők vála­szaiból kiindulva a kutatópontra általánosítva is válaszoljuk meg az itt következő kérdéseket. 7. „ Az építményről készítsünk pontos, méretes alaprajzot. Az oldalak hosszát centiméterben adjuk meg. A faluban általában négy­zet, illetve a négyzettől mennyiben eltérő alaprajzi formák voltak? 8. Az épületnek van-e alapzata, talpfája? Az alapzat milyen anyagból készült? Méretei? Hogyan csapolták egymásba a talpge­rendákat az épület sarkain? Mi az alapgerendák neve? Mi a gerendák összekapcsolásának neve? Az alsó gerenda milyen irányban van? Tesznek alá követ? Csak sarokra? 9. Ha az építménynek nincs talapzata, a tartóoszlopok milyen mélyen vannak a földben elhelyezve, beásva? Tartósították-e vala­mivel az oszlop végét? 10. A belső rakodótér padlózatának kialakítása hogyan történt? a) a földet ledöngölték, esetleg agyaggal, marhatrágyával tapasztot­ták; b) rudakat, hasábfákat helyeztek el, s ilymódon alul is érte le­vegő a rakományt; c) nem készült padlózat. 4

Next

/
Thumbnails
Contents