Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

29. Mi volt és mi az aránya a gyűjtés helyén az ilyen fallal készült épületeknek? B. ZSILIPELT FAE 1. A lerakott alapgerendákba a sarkoknak, valamint az ajték és ablakok félfájának megfelelően, esetleg nagyobb áthidalásoknál közben is függőleges gerendákat állitanak be, amelyeken vájat van. Ezekbe a vájatokba csúsztatják be a falat alkotó fából készült pallókat. Mi az igy készült fal neve? Az építkezés előkészítése 2. Készitettek-e alapot az ilyen falu épületeknek (pl. a sarkok alá köveket tettek, aláfalazták stb.)? 3. Melyik fa a legalkalmasabb az ilyen építmények építéséhez (a szerkezetben esetleg eltérő fafajták elemenként részletezve)? 4. A faanyag épités előtti alakítása: — a talpgerendák kifaragása hogyan, mivel történt? — a függőleges oszlopok kialakítása hogyan, mivel történt? — a vájatokat hogyan, mivel készítették? — a fa pallókat hogyan készítették (pl. hasítás, lefaragás stb.)? E p i t é s 5. Az alapgerendákat hogyan csapolták össze? 6. A függőleges oszlopokat hogyan állították bele az alapgerendákba és hogyan rögzítették őket? 7. A fa pallókat hogyan tették bele a vájatokba? 8. Beerősítették valami módon a pallókat a vájatokba? 9. A vájatokat utólag rászegezett lécekkel alakították ki? Mikortól készítették ezt a megoldást? Miért? 10. Az építéshez felhasznált eszközanyag (balták, vésők stb.). Melyiket melyik munkafolyamathoz használták? Befejező munkálatok 11. Tapasztották-e az ilyen falakat? 12. Amennyiben tapasztották, akkor előtte: - a pallók közötti réseket kitöltötték-e valamivel? - a fa felületét, hogy a tapasztás jobban tapadjon, bevagdosták, kis ékeket vertek bele stb. ? 13. A tapasztóanyagba felhasznált anyagok (sár, pelyva stb.) és azok keverési aránya. 8