Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

14. A tapasztóanyag előkészítése hogyan történt (lábbal taposták, lóval tipratták stb.)? 15. A tapasztás munkafolyamata és eszközei (simitó stb.). 16. Hány rétegben tapasztottak? Van-e a rétegek között minőségi eltérés ? 17. A tapasztás után mikor lehet meszelni' 18. Amennyiben az ilyen fallal készült építményt nem tapasztották, meszelték-e? 19. Ha a mészhez színezőanyagot kevernek vagy kevertek, mi volt az, és mi a keverés aránya? Az építkezés munkaszervezete 20. Az ilyen fallal készült épületek: lakóházak (pl. egy háromosztatu lakóház: szoba-konyha - szoba v. kamra), gazdasági épületek (pl. egykétfiókos csűr; csürfiók-szérü-c sürfiók) stb. építéséhez hány ember szükséges és mennyi ideig tart az építkezés? 21. A munkát ki vezeti (szakképzett ács, helyi mesterember stb. )? 22. Van-e olyan ember a gyűjtés helyén, aki tud még ilyen falat építeni? 23. A tapasztást kik csinálják (specialista, az építtető stb.)? 24. Kik meszelik az épületet? Egyéb kérdések 25. Az ilyen falu épülethez szükséges faanyagot mikor vágták ki (az építést megelőző télen, korábban stb.)? 26. Melyik évszak a legalkalmasabb az ilyen fal készítésére? 27. Meddig készítettek ilyen fallal épületeket (építményfajtánként részletezve)? 28. Mik készültek ilyen fallal? — lakóházak? — gazdasági épületek (istállók, csűrök stb.)? — határbeli építmények (pincék stb.)? 29. Mi volt és mi az aránya az ilyen falu épületeknek a gyűjtés helyén a többi épülethez viszonyítva? II„ SÖVÉNYFALAK Az épület vázát gerendákból elkészitik.majd a vázat sövénnyel befonják és betapasztják. Mi az igy készült fal neve? 9