Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

Befejező munkálatok 11. Tapasztották-e az ilyen falat? 12. Amennyiben tapasztották, a tapasztás előtt: — a gerendák közötti réseket kitöltötték-e valamivel? - a fa felületét bevagdostáke, hogy a tapasztás jobban tapadjon?—, hogy a tapasztás jobban tapadjon, tettek-e valami mást (pl. kis ékeket vertek a fába stb. )? 13. A tapasztáshoz felhasznált anyagok (föld, pelyva stb.) és azok keverési aránya. 14. A tapasztóanyag előkészítése hogyan történt (lábbal, lóval tipratták, stb.)? 15. A tapasztás munkafolyamata és eszközei (simító, stb.). 16. Hány rétegben tapasztanak? Van-e az egyes rétegek között minőségi különbség? 17. A tapasztás után mikor lehet meszelni? 18. Ha nem tapasztották a falat, akkor a fát bemeszelték? Milyen épületnél (pl. lakóház, gazdasági épület stb. )? 19. Amennyiben a mészhez szinező anyagot kevertek vagy kevernek, mi az, és mi a keverés aránya? Az épitkezés munkaszervezete 20. Az ilyen falu épitmény elkészítéséhez hány ember kell és mennyi ideig tart egy háromosztatu (szoba-konyha-szoba v. kamra) lakóház, gazdasági épület (pl. egy két fiókos csűr: csürfiók, szérű, csürfiók) stb. felépitése? 21. A munkát ki vezeti, irányítja (szakképzett ács, helyi mester stb.)? 22. Van-e olyan ember a gyüjté's helyén, aki tud még ilyen falat építeni? 23. A tapasztást kik csinálták (specialisták, a ház tulajdonosai stb.)? 24. Kik meszelték az épületet? Egyéb kérdések 25. Az ilyen falhoz szükséges faanyagot mikor vágták ki (az építkezést megelőző télen, korábban)? 26. Melyik évszak a legalkalmasabb az ilyen fal készítéséhez? 27. A gyűjtés helyén ilyen fallal meddig építettek lakóházakat, gazdasági épületeket stb. ? 28. Mik készültek ilyen fallal: — lakóházak? — gazdasági épületek (csűrök, szemtárolók, istállók, ólak stb. )? - határbeli építmények (pincék stb.)? 7