Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

26. A csömpölyegfal elterjedése: — lakóház, vagy melléképület készült ilyen módon? — meddig épültek a csömpölyegfalu épületek? — mi az ilyen falu épületek többiekhez viszonyított mennyiségi aránya? C) HANTFAL 1. Készitettek-e növényi gyökerek által összetartott földcsomókból, illetve téglalap-alakura vágott „ gyeptéglákból" falat? Mi az ilymódon készült fal neve? E p i t é s 2. Milyen gyepes terület alkalmas a hantok kiásására? Milyen az ilyen helyen a növényzet? 3. A földcsomók, gyeptéglák kiásása hogyan és mivel történt? 4. Hogyan szállították a gyeptéglát, hantot az építkezés színhelyére? 5. A fal összerakása hogyan történt? 6. Használtak-e valami kötőanyagot? Ha igen, mit? 7. Hagyták-e ülepedni, összeállni a falat? 8. Az ajtót, ablakot hogyan helyezték be a falba: - kihagyták-e a helyét? — építéskor beépítették? — utólag vágták ki a helyét? Ha igen, hogyan és mivel? 9. A falat utólagosan alakították-e? Ha igen, hogyan és mivel (ásóval egyenesre vágták)? 10. A kész fal milyen vastag alul és felül? Befejező munkálatok 11. A falat elkészülte után tapasztották-e? Ha igen, mennyi idő elteltével lehet tapasztani? 12. A tapasztásnál felhasznált anyagok (sár, trágya, törek, stb.) és azok keverési aránya? 13. A tapasztás előkészitése hogyan történt (tiprás, gyúrás stb.)? 14. A tapasztás munkafolyamatát és a szükséges eszközöket (simító, stb.) részletesen irjuk le! 15. Hány rétegben tapasztották a falat és volt-e az egyes rétegek kőzött minőségi eltérés? 16. A tapasztás után mikor lehet meszelni? 17. Amennyiben a mészbe színező anyagot kevertek vagy kevernek, mi az és mi a keverés aránya? 18