Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

Egyéb kérdések 18. Mikor és kik építettek igy lakóházat (pl. mikor frissen feltört legelőre tanyát építettek)? Csak szegények, vagy gazdagok is építettek ilyen fallal épületet? 19. Az emlékezet szerint meddig építettek ilyen falat? 20. Milyen épületfajták épültek hantfallal (lakóház, gazdasági melléképület)? 21. Külön mesterembérek készítették az ilyen épületet vagy a lakóépület tulajdonosa? 22. Melyik évszak a legalkalmasabb az ilyen fal készítésére? 23. Mi a hantfal élettartama a tapasztalat szerint? D) VERTFAL 1. Az előkészített földet az alapnak megfelelően általában két deszka által képzett résbe bedöngölve készítik a falat. Mi az igy készült fal neve? Az építőanyag előkészítése 2. Milyen anyag szükséges a falhoz (föld, agyag, viz stb. )? 3. Mi az anyagok keverési aránya? 4. Az anyagot hogyan készítik elő építésre (pl. tipratás stb.)? A deszkázat 5. Alkalmilag készítik a deszkázatot, ami közé a falat döngölik, vagy ezek többször felhasznált de.szkaelemek? 6. Miből áll ez a deszkázat (palánk, karók stb.)? hogyan vannak összeerősitve? mi a méretük? 7. Hogyan történik a deszkázat összeerősítése? 8. Használnak-e állandó falverő szerkezetet? Mi ennek a neve? E p i t é s 9. A vertfalu ház alapjának kijelölése hogyan történik? 10. Amennyiben valamiféle alapozás van, akkor miből áll ez és hogyan készül? 11. Hogyan történik a föld besulykolása a deszkázat közé?Mik ennek az eszközei (bunkó stb.)? Milyen munkaeszközzel juttatják a deszkák közé a földet, különösen nagyobb magasságban? 12. A besulykolt föld közé tesznek-e rétegenként növényi vagy egyéb anyagot? Ha igen, hogyan, mit, milyen rétegtávolságra egymástól? 19