Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

É p i t é s 7. A ház alapjának kijelölése hogyan történik? 8. A sárcsomók fallá történő összecsapkodásának a munkamenetét részletesen irjuk le! 9. Egy alkalommal milyen magasra rakják a falat? 10. Hagyják-e ülepedni az ilymódon készülő falat, s ha igen, akkor mennyi ideig? 11. Az egyenes fal kialakítása hogyan és mivel történik (ásóval egyenesre vágják stb.)? 12. Az ajtó, ablak helyét: — kihagyják? — a fal készülésekor beépítik? - utólag vágják ki? Ebben az esetben hogyan, mivel és mikor (pl. ásóval a fal teljes elkészülte után stb.)? 13. A kész fal alul és felül milyen vastag? Befejező munkálatok 14. A fal elkészülése után mikor lehet tapasztani? 15. Melyek a tapasztásba felhasznált anyagok (sár, pelyva, trágya stbj, és mi azok keverési aránya? 16. A tapasztás előkészítése hogyan történik (tiprás, gyúrás stb.)? 17. A tapasztás munkafolyamatát és a szükséges eszközöket (simitó, stb.) részletesen irjuk le. 18. Hány rétegben tapasztják a falat? Van-e az egyes rétegek között minőségi eltérés? 19. A tapasztás után mikor lehet meszelni? 20. Amennyiben a mészbe színező anyagot kevernek vagy kevertek, mi az, és milyen arányban történt a keverés? Az építkezés munkaszervezete 21. Az igy készülő fal rakásához hány ember kell és mennyi ideig tart a fal felépítése (épületfajtánként)? 22. Van-e olyan ember, aki tud még ilyen falat készíteni? Kik és mik voltak ezek (barkácsoló ember, családtag, specialista)? 23. A tapasztást kik csinálják (külön tapasztóemberek, a ház tulajdonosa stb.)? 24. Kik meszelik az épületet? Egyéb kérédsek 25. Melyik évszak a legalkalmasabb az ilyen fal készítésére' 17